Ugrás a tartalomra
Visszavár hazád, és mindent megbocsát.
Karjába zárja rég elkóborolt fiát.
A széllel küldi el az otthon illatát,
A fenyvesek dalát, a folyók zúgását,
És minden magyart hívó vezérlő csillagát.
Kapcsolódó idézetek
-
Hideg télben, az esti szélben
A szó megszakad, benned ragad
A fenyő színe, a kenyér íze,
Az ősök dala, a szíved szava,
A szülőföld hív haza.
Ismerős Arcok
-
Aludj, édes gyermek, szárnyalj a széllel.
Várok rád, míg eljő a reggel.
Aludj, édes gyermek...
Nehéz felhők tengerén
ússz távoli földekig,
s a hangom vezessen majd hazáig.
Aludj, édes gyermek,
semmitől se félj.
Ha rád köszön a hosszú álom,
örökké emlékünkben élsz.
-
Mély a tenger és végtelen... De mélyebb szeretetem, mely szülőhazámhoz fûz, és végtelenebb vágyódásom, mely a magyar földre és s magyar nép körébe hazavonz!
Horthy Miklós
-
Szeresd magyar hazádat,
E szép magyar hazát!
Mely gyermekidnek éltet,
Neked vég nyugtot ád,
Mely ezredéven által
Táplálta ősidet,
S mely ezred év után is
Csak tőled kér nevet!
Garay János
-
Hazám, a nagyvilág te vagy nekem,
Érted ég szívemben rég a honszerelem,
Sebzetten szétszabdalva bár ne látnának soha,
De hiszem, hogy felragyog még a magyarok csillaga.
-
Sok bánat ért, de mindent elviseltem,
Melletted élve, téged fogva át,
Mint a madár, mely párjához simúlva
Könnyebben tûri erdők viharát.
(...)
Ha lelkem csügged és elszállni vágyik
E földről, hol nem szívesen marad;
Szerelmed az, mely vissza-vissza térit,
Mint tavasz a vándor-madarat.
Ábrányi Emil (ifj.)
-
A hazát ott találod lovaknak szemében,
Felszántott föld szagában, gyümölcsök ízében,
A Himnusz bánatában, temetők csendjében,
Apám minden szavában s nagyanyám hitében.
Ismerős Arcok
-
Lennék harang, mi érted szól!
Vigasz lehetnék, ha búcsúzol!
Lennék szél, mely elkísér!
Minden dal, ami benned él!
Edda
-
Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva ősök honszerelmét,
Féltőn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön-örökre!...
Sajó Sándor
-
Legyen előtted mindig út,
Fújjon mindig hátad mögül a szél,
Az eső puhán essen földjeidre,
A nap melegen süsse arcodat,
S amíg újra találkozunk,
Hordjon tenyerén az Isten.