Téma
Erkölcs idézetek
-
A helyes és a helytelen, a jó és a rossz, a sors és a cél, az érték és a jelentés mind rendkívül hasznos fogalmak, de nem tartozom azok közé, akik úgy gondolják, hogy az erkölcsi ítéletek és a nagy jelentőségûnek tekintett témák az emberi elme fölött állnának. Ezeket a minőségeket csak mi találjuk ki. Nem önállóan létező kategóriák. Brian Greene
-
Az erkölcsöt rá lehet erőltetni az emberekre külső eszközökkel: szabályokkal, a társadalom jogászai által hozott törvényekkel, büntetéssel. De ezeknek az egyén szempontjából nincs különösebb jelentősége, belső tartást nem ad, legfeljebb a lázadást váltja ki. A valódi erkölcs, ami belső parancsra határozza meg az ember viselkedését, mindig a saját tetteink következményeinek belátása után alakul ki, amikor tudom: ha bántok, engem is bántani fognak, hogy egyensúlyba kerülhessek az által, hogy ugyanazt élem át a másik oldalon, mint amit én tettem. Ezt meg kell tapasztalni, át kell élni nem is egyszer, ahhoz, hogy belső törvénnyé váljon, ami már nem engedi, hogy olyasmit tegyünk másokkal, amit magunknak nem szeretnénk. Ara Rauch
-
Okvetlenül meg kell tanulnunk, hogy valami jó lehet rossz, és valami rossz lehet jó is. Ha önök jóra gondolnak, azt a viszonylagosság értelmében kell venniük. (...) Lélektani szempontból nézve a jó mindenképp valami rosszhoz mérten jó. Eredetileg a jónak és a rossznak ez az érzése a kedvezőt vagy a kedvezőtlent jelölte meg. Így például egy törzsfőnököt egyszer megkérdeztek: mi a különbség jó és rossz között. Azt felelte: ha ellenségem feleségét elrabolom magamnak, az jó. De ha egy másik törzsfőnök rabolja el az én feleségemet, akkor az rossz. Így nem az erkölcsös és az erkölcstelen között tesznek különbséget, hanem kedvező és kedvezőtlen között. A babonás beállítódás mindig azt kérdi: kedvező? Az értelem ezen a ponton igencsak felfigyel. Az erkölcsfogalom ezzel szemben csak nagyon későn jött létre. Carl Gustav Jung
-
Majdnem minden embernek szüksége van rá, hogy elhitesse magával, hogy hozzájárul egy jobb világhoz. Vagy hogy legalábbis nem teszi rosszabbá. Hogy a jó oldalon áll. Még ha... nem is tudom... talán a legrosszabb tetteinknek is van valami magasabb célja? Mert majdnem mindegyikünk érzi, hol a határ a jó és a gonosz között, így ha a saját erkölcsi kódexünk ellen vétünk, kénytelenek vagyunk mentegetőzni saját magunk előtt. Fredrik Backman
-
Minden embernek, családnak, közösségnek, társadalomnak, sőt az egész emberiségnek is van egy eszmei belső iránytûje, mely vélt vagy valódi cél felé mutat. Az egyes ember eszmei iránytûje gyermekkorától fogva igazodik a család, az iskola, társadalmi osztálya és az egész ország iránytûjéhez, céljához. Ameddig a belső iránytû követni tudja az erősebb eszmei iránytûk irányát, az élet harmonikus. A kisebb zavarok elől a belső iránytû rugalmasan kitér. Ám ha a nagyobb erőterek által vezérelt irányok sûrûn, nagy szögben, gyorsan, esetleg ellentétesre változnak, akkor az egyes ember iránytûje már képtelen - különösen erős jellem esetén - követni a gyors és nagyszögû fordulatokat, így feloldhatatlan konfliktusok keletkeznek.