Hold idézetek

Délben ezüst telihold a nap és csak sejlik az égen. Köd száll, lomha madár. Éjjel a hó esik és angyal suhog át a sötéten. Nesztelenül közelít, mély havon át a halál. Radnóti Miklós

A Holdról nézve a Föld olyan apró és olyan törékeny, és olyan drága kicsi pont abban az Univerzumban, hogy a hüvelykujjaddal eltakarhatod. Aztán rájössz, hogy azon a ponton, azon a kicsi kékes és fehéres dolgon, ott van minden, ami valamit is jelent számodra: a történelem, a zene, a költészet, a mûvészet, a halál, a születés, a szerelem, a könnyek, az öröm, a játékok, minden. Mindez pontosan itt van ezen a kicsiny kis ponton, melyet letakarhatsz a hüvelykujjaddal. Aztán ráébredsz ebből a szemszögből, hogy örökre megváltoztál, hogy van itt valami új, hogy a kapcsolat már nem az, ami volt. Rusty Schweickart

Meg volt találva a holdbeli ember, az ismeretlen, aki egy más világból jön ide; aki egyebet is tud, mint inni, kártyázni, lovagolni és verekedni, akinek amennyivel erősebb a karja az asszony karjánál, annyival erősebb a lelke az asszony lelkénél; akinek szárnya van, felvinni szerelmesét ismeretlen világokba; feltárni előtte azt a mindenséget, aminek lételét csak sejti, csak vágyja eddig; de ahová mások elvinni nem tudták soha. Jókai Mór

Kimentem az erkélyre, s mint minden este, felnéztem az égre. Atyaisten! Holdfogyatkozás! (...) Ezt nem lehet egyedül elviselni. (...) Eszembe jut barátom, akivel két hete az újholdat néztük. Csakhogy ő most Európa másik csücskében van. Mindegy, megvan a hotel száma, hívom, kapcsolják, meglepett, álmos hang: Te vagy? Mi történt? Holdfogyatkozás van, hadarom, csak annyi, hogy nézz ki az ablakon, és bocsánat, ha felébresztettelek. Leteszem a kagylót. Nem kellett volna. Hülyét csináltam magamból. Egy óra múlva csöng a telefon. Most ment le az árnyék a Holdról, mondja. Aludj jól. Janikovszky Éva

Nézd, fent, a háztetőn ott Neked táncol a Hold, Lenéznek rád a fénylő Csillagok, A sötét folyóparton Álmos, nagy béka ül, Hangtalan suhan egy kismadár, Látod, ő is hazarepül. Charlie

Nekem a tele Holdak, Az együtt-nézettek, Szépek lesznek, mert szépek voltak S a fogadásunk Nekem ma sem egy útált, ócska folt: Megbolondulnál, ha tudnád, Miket juttat eszembe A vándor, téli tele Hold. Ady Endre

Apályok és dagályok végtelen sora tartja hullámzásban mindkettőt, a tengert és a nőt. A nőben valami nálánál nagyobb erő munkálkodik, a férfi viszont szilárd, akár a part, amely a tengert, a női természetet öleli. A férfi azt szeretné talán, hogy ha változik is, miatta változzon a nő, de bárhogy kívánja ezt a férfi, a nő az elkövetkező ötezer évben is csak a Hold szeretője marad.

A csillagok inkább olyanok, (...) mint apró, jeges acélforgácsok. És a hold (...) olyan, mint egy kifényesített fazékfedő. Virginia Woolf

Teliholdból süt a végzet, csillag markol vérkörökbe, halálforgás minden óra, jőjj szeretni mindörökre. Szécsi Margit

Felhőn alszunk minden éjjel, suhanunk az álom-széllel, nap, hold, minden csillag tudja: eggyé vált a kettőnk útja. Véghelyi Balázs

Ezüstös kék lett az egész világ, Halovány fénye, mint a köd, dereng, Alvó kísértetek a kerti fák, Haldokló hold virraszt a csönd felett. Juhász Gyula

Nézzen oda! Ugye, milyen tisztán látszik a hold? Valóságos, létező valami. De ha feljön a nap, semmit sem látunk belőle. Ilyen volt a mi esetünk is. Én voltam a hold... amikor előbukkant a nap, Simon többé nem látott engem... attól fogva senki mást nem látott, megbûvölten nézte a napot... Linnetet. Agatha Christie

A legtöbb embert ugráló kutyák és visongó kölykök várják. A párjuk a napjukról kérdezi őket és éjszaka alszanak. A csillagok előgördülnek nappali rejtekhelyeikről. És az egyik fény, ami kicsit ragyogóbb a többinél, a felettük elhúzó gépem lámpája.

Szeretnék én lenni a holdad, világítanék a sötétben, hogy lássam, hol vagy.

De hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek! Radnóti Miklós

Akárcsak a tiszta hold, úgy tûnt elénk boldog éjszakán a lágy testû és karcsú, nyúlánk termetû leány. Szemének tüzével bárkit ádáz bilincsbe ver, rubinttal vetekszik édes orcája pírja lám: rettegj a kígyóktól, mik örvénylenek a haján!

Veled együtt, ketten élünk meg meleget, fagyot, kellünk egymásnak, a Hold is a Nap nélkül némán ragyog. Punnany Massif

Kinek füle van, hallja meg, mit mond a lélek! A Hold vérbe borul, a Nap többé nem éget. Az ég csillagai együtt a földre hullnak, szemtanúja leszel a most születő múltnak. Vad Fruttik

Mivel az emberek különbözőek, az Istennel való kapcsolatuk is különféle. Azok az emberek, akikkel a Holdra utaztam, valamennyien keresztények voltak, s így először az jut eszembe, hogy szellemileg nézve mi mindannyian sokat tudtunk hozzátanulni az eddigiekhez. Egyszerûen szükséges a Teremtővel foglalkozni, ha a világmindenség ilyen távolságából ismerkedünk a Holddal és a Földdel. James Benson Irwin

A vénkor udvara felett a gyermekkor holdja mind fényesebb, nincs is jelen, csak múlt álöltözetben: soha nem gyógyul be a régi seb. Azt szeretem, akit mindig szerettem. Rakovszky Zsuzsa