Téma
Iskola idézetek
-
Ha fantáziával és lelkesedéssel éljük az életünket, Isten is velünk játszik, hogy lássa, mi lesz a következő lépésünk. Számos esetben hajlandó szemet hunyni bizonyos dolgok felett, ha egyébként jól szórakozik butaságainkon. (...) Ez a magyarázat arra, miért van annyi idiótának szerencséje az életben. Dean Ray Koontz
-
Ha edzett vagy, nem nagy szám lefutni a maratont, viszont amikor pár száz méter is kihívást jelent, akkor igazán tiszteletre méltó dolog nekiindulni és nem feladni, értékelni a fokozatos fejlődést minden részsikerből - lehet az akár az első megállás nélkül lefutott kilométer - erőt meríteni és menni tovább. A siker szerintem (hobbisportoló szinten) nem elsősorban alkati kérdés. Aki kitartó és beleteszi a munkát, az előbb-utóbb menthetetlenül eredményes lesz. A többiek pedig mindig megtalálják majd a külső tényezőket, amikre mutogatva felmentik magukat a komolyabb energiabefektetés alól.
-
A beteg személyisége és életeseményei adják meg a végső formáját annak, ahogyan egy-egy betegség megjelenik, ahogyan reagálni fog erre, és amilyen kimenete lesz. Ha veszünk száz egészséges embert, akik pontosan ugyanolyan sérülést szenvedtek el, százféle reakciót fogunk kapni. Ezért az orvoslás is a maga nemében mûvészet.
-
A vállalkozó (...) ne a saját munkájára legyen büszke, hanem az embereiére! Ha mindent jobban ért, mint az arra predesztinált beosztottjai, akkor rossz vezető. A kollégái nem lesznek eléggé motiváltak, hogy kiadják magukból, ami bennük van. Mindig azt mondják, hogy a főnök úgyis jobban tudja... akkor tudnak büszkék lenni magukra, ha látják, ők ezt vagy azt jobban tudják, mint a felettesük.
-
A páciens szervezete mindig saját magát gyógyítja meg. Az orvos csak segíti abban, hogy erőit a kellő mederbe terelje, és néha eltávolítja belőle azt, ami felesleges, káros, elhalt. A gyógyulás útját az orvos és a beteg mindig kéz a kézben teszi meg, de a legfőbb, a döntő lépés mindig a páciensen múlik, az életigenlésén, a szervezete tartalékain. Guzel Jahina
-
Az egyedüllét vitatható magány. Például nem lehet magányos az égi utazó, ki a legnagyobb egyedüllétet valósította meg, hiszen jól tudja, sokan féltik idelent, s nem csak a nagy üresség veszi körül, hanem a nagy érdeklődés is. Viszont bárki magányos lehet egy báli társaságban, egy sokadalomban is, ha jelenléte senkit sem érdekel, ha még csöndes távozását sem veszi észre senki. Sőt, ilyen helyzetekben lehet az ember a legkeserûbb magányosságban, mely maga a fölöslegesség. Elekes Ferenc