Június idézetek

Minden hónapnak, minden évszaknak megvan a maga szépsége, de a nyáré a legélettelibb, legragyogóbb, legbüszkébb, legdrámaibb. Cecelia Ahern

A tavasz reményteljes, a nyár büszke, az ősz alázatos, a tél ellenálló. Cecelia Ahern

A fiatalság csupa fény és napsugár, csupa tavasz és kezdő nyár. Nézd meg a fakadó rügyet, a nyíló bimbót, ez a fiatalság; az emberi lélek tele örömmel, életkedvvel, tele ábránddal, tele reménységgel. Az emberi lélek ártatlan és romlatlan, örül a létnek, nem tudja még, mi a szenvedés, mi a csalódás, a lelke még nem kopott, nincs összezúzva, de friss, egészséges és hajlékony. Boldogan fog lepkét, csókol virágot, gyönyörködik az ég kékjében, a felhők játékában, a madár dalában. Lelke tele van vággyal, reménnyel, élni akarással, lelkét szép eszmék, nagy célok hevítik, az örökkévalóságra gondol. Minden ifjú előtt nyitva áll az élet. Jász Géza

Imádom a napfelkeltét, a reggelt. Ez a kedvenc napszakom. A levegőben ott bujkál az új nap minden lehetősége. Bármi történhet ma.

Hiányzol, mint a fáknak a júniusi eső, Hiányzol, mint a hóvirágnak a téli napsütés, Hiányzol, mint gyerekeknek a játék, Hiányzol, mint holdfénynek a nap sugara. Zágorec-Csuka Judit

Jönnek végtelen nyarak, mikor ráolvad a Nap az égre, és a múlt már nem teher. Vad Fruttik

Mióta találkoztunk, minden reggel boldogan kelek fel. Örömmel készülök fel az előttem álló napra. Mint egy gyermek, nyaralás előtt.

Õszt ígér a nyár: most szeretem. Szeretetre vár a szerelem. Fodor Ákos

Nyár. (...) A legszebb fejlődés kora, a tökéletesedés, a mindennemû hanyatlást megelőző szépség időszaka: az élet dele. Cecelia Ahern

Lassan, de biztosan érkezik a tavasz, néha már a nap is felragyog. "Lehetne már nyár... ez nem panasz..." - mondja a szívem, és halkan felvacog.

Mosolygó nyári nap sugára Hulljon rád, nyájas fénnyel áldva!

Gyerek vagy még, s mégis szinte készen A ránc, szemednél bujkáló mosoly, Ujjad végén a Nap már felnézhet, Hátad ívén elfutnak folyók. Szabó Balázs Bandája

Gyerekkorában az ember minden évben más személyiség lesz. Ez általában ősszel következik be, iskolakezdéskor, amikor elfoglalja a helyét a következő osztályban, és maga mögött hagyja a nyári vakáció zûrzavarát és letargiáját. Akkor a legszembetûnőbb a változás. Később már összemosódnak a hónapok és az évek, de a változások attól még folytatódnak. A múlt hosszú ideig könnyen és látszólag automatikusan hullik le az emberről, örökre. A jelenetei nem is annyira eltûnnek, mint lényegtelenné válnak. És aztán jön egy hirtelen kanyar, és ami már rég elmúlt és lezárult, újra a felszínre tör, figyelmet követel, kezdeni kell vele valamit, bár nyilvánvaló, hogy a világon semmit nem lehet már kezdeni vele.

Mikor gyerekek vagyunk, hat hónap olyan hosszú, mint az élet.

Nézem a nyárfákat, ahogy a júniusi szélben ezüstösen csillognak. Semmi különös, csak fújja őket a szél, és csillognak a levelek. Szóval a fák, a levelek, a szél, a napfény. Vannak. Ez a vanás, hogy vanni lehet. Ez a szó a kegyelem. Jó, hogy belefér a betûkbe, és a papír nem akar vigasztalni vagy magyarázni, nem sajnál senkit, csak tartja a fekete szavakat. Ughy Szabina

Az utcán álldogálva, Ha látom a diákokat, A szeptemberi napsugárban Szivemből mély sóhaj fakad: Oly szép idő volt a diákkor És vissza nem tér soha már. Heltai Jenő

Sok minden burjánzik a nap alatt, de Kora virágból lesz kora gyümölcs. William Shakespeare

Amikor elsős voltam, nagyon szerettem iskolába járni. Pedig sokan ijesztgettek, hogy majd olyan unalmas lesz, de éppen az volt az érdekes, hogy minden milyen unalmas. Békés Márta

Senki sem kezdi az életét pesszimistaként. A legtöbben egykor azt hittük, hogy majd egy Disney-mese csodáit és szépségét fogjuk élvezni, ahol a nappalok szórakozással telnek, esténként pedig tûzijátékban gyönyörködhetünk. Ekkor azonban megtörtént az élet. Alberto Villoldo

Az iskolai életforma (...), ellentétben bármilyen más intézményével, rendkívüli módon időjárásfüggő. Itt minden kisfiú bizonyos mennyiségû csintalansággal terhelten kel ki az ágyból reggelente. Ezt a mennyiséget a nap folyamán le kell dolgoznia ahhoz, hogy aztán egészséges álomba merülve tölthesse az éjszakát. Ezért van, hogy a tanárember olyan türelmetlenül várja a nyári időszakot, amikor is az órák közötti szünetet a szabadban tölthetik a csemeték. Nincs is szemet gyönyörködtetőbb látvány a magániskolai tanár számára, mint amikor a gyermekek minden indulatukat a napfény áztatta parkban élik ki. Pelham Grenville Wodehouse