Katonatiszt idézetek

Öngyilkosság: így hívják, pedig e tettnek semmi köze a gyilkossághoz: nincs vérszomj, nincs szenvedély, csak a halál van, a remény halála.

A szépséghez szendeség illik; míg csekély dolgokon szerfölött kacagni: oktalanság. Miguel de Cervantes

Az igazságnak elég egyszer szellemben megjelennie, hogy aztán soha semmi se tudja megakadályozni, hogy mindent meghódítson és lángba borítson. Pierre Teilhard de Chardin

Akkor szeretünk valakit, ha megadjuk neki a szabadságot, hogy az legyen, ami szeretne lenni, ott legyen, ahol szeretne lenni! Akkor szeretünk valakit, ha megengedjük neki, hogy szabad akaratából legyen része életünknek. Andrew Matthews

Az ember az időt és a jelent nem ajándéknak érzi, hanem akadálynak, magában való értékét tagadja, megsemmisíti, gondolatban átugorja. A várakozás, amint mondják, unalmas, hosszúra nyújtja az időt. Éppúgy, sőt még inkább azonban azt is mondhatjuk, hogy megrövidíti, mert időtömegeket nyel el anélkül, hogy azokat önmagukért átélné, kihasználná. Úgy is mondhatnók, a várakozó, a csak várakozó olyan nagybélû falánkhoz hasonlatos, akinek emésztőtraktusa tömegesen hajtja át az ételt, anélkül, hogy tápláléktartamát feldolgozná, hasznosítaná. Tovább is mehetnénk és azt mondhatnók: ahogy az emésztetlen étel nem erősíti az embert, úgy a várakozással eltöltött idő nem öregíti. Igaz, hogy tiszta és vegyületlen várakozás a gyakorlatban nemigen fordul elő. Thomas Mann

A tudományfilozófia képviselői nem jutottak teljes körû konszenzusra azt illetően, hogy honnan is ered a tudás, azonban többségük egyetért abban, miszerint a tudomány a megfigyeléssel kezdődik, amelyet egy modell megalkotása, végül a megfigyelés eredményeinek tesztelése követ.

A félmeztelenség a szegény ember meztelensége.

A világnak szüksége van példaképekre. Miért ne mi legyünk azok? Frank Schätzing

- A kapitalizmus pszichológiai játék. Van egy érzelem, amelyet csak a gazdagok tudnak legyőzni, míg a szegények nem. - Milyen érzelem ez? - A hiányérzet.

Ne szóljatok meg, olvasók! Nem pillangókról szól e dal, kiknél csupán szeszély a csók, - mert hogy a vérük fiatal - hanem azokról, kik szívét egyetlen férfi köti le, számára lettek menedék, egy jégkor hû tûztengere. Jobbágy Károly

A férfiak csak azokat a javaikat engedik át egymásnak, amelyekre kissé ráuntak már, amelyeket többé nem szeretnek igaz hévvel. És ha azt kérik tőlük, váljanak meg valamitől, ami becses nekik, megtagadják, és ádáz düh fogja el őket. Rose Tremain

Több jó ember él a világon, mint rossz, csakhogy a rosszak túl nagy zajt csapnak. Lina Morgan

Egyesek létét mintha valami belső fájdalom szőné át, akkor pedig a kar ereje mit sem számít: mindegy, hogy az ember mennyit edz, mekkora súlyokat emel, és hányszor futja le a tizenöt kilométert, mert sehogy sem tudja földhöz vágni a sötétséget, nem tudja kifutni magából az árnyakat, nem tud elmenekülni a búskomorság elől, amely fekete és szürke, és senkinek sem kegyelmez. Jón Kalman Stefánsson

A szokásos frázisok a barátságról. Kis veteményeskert a kihûlt érzések lávatalaján. (...) A szerelmet nem szabad barátsággal bemocskolni. Ha vége, hát legyen vége. Erich Maria Remarque

Vajon vannak-e még a mai magyar politikai életben, de egyáltalán a közéletben olyanok, akik bûntelenül és tisztán akarnának élni, akik meggondolják tetteik helyességét és következményeit, akik nem szeretnének részesévé válni az elhibázott rendszerváltás bûneinek és tévedéseinek? Fazekas István

Egy bölcs ember egyszer azt mondta, bármit megkaphatsz az életben, ha minden mást feláldozol érte. Ezt úgy értette, hogy mindennek megvan a maga ára, így mielőtt csatába szállsz, jó, ha átgondolod, mit vagy hajlandó veszíteni. (...) A legnagyobb áldozatok azok, amiket nem látunk előre. Van, hogy nincs időnk terveket gyártani, döntést hozni, vagy felmérni az esetleges veszteséget. Mikor ez történik, mikor a csata választ minket és nem fordítva, akkor kiderülhet, hogy az áldozat nagyobb, mint amit el tudunk viselni.

Egy bölcs ember egyszer azt mondta, bármit megkaphatsz az életben, ha minden mást feláldozol érte. Ezt úgy értette, hogy mindennek megvan a maga ára, így mielőtt csatába szállsz, jó, ha átgondolod, mit vagy hajlandó veszíteni. (...) A legnagyobb áldozatok azok, amiket nem látunk előre. Van, hogy nincs időnk terveket gyártani, döntést hozni, vagy felmérni az esetleges veszteséget. Mikor ez történik, mikor a csata választ minket és nem fordítva, akkor kiderülhet, hogy az áldozat nagyobb, mint amit el tudunk viselni.

Mindannyian mindig mindenből akarunk egy kicsit. Igaz? De néha csak minden akarunk lenni egy valakinek. Igaz? Néha a legnagyobb ábránd tudni, hogy te vagy az egyetlen.

Tudom, mit jelent a legteljesebb nyomorban élni, mit jelent éhezni, fázni és így tovább. (...) Nem jelent semmit vagy csak igen keveset. Az ember hozzászokik, és ha némi önuralommal rendelkezik, végül már nevet rajta.

Az élet teljes és egész volta egyensúlyt követel a boldogság és a szenvedés között. Mivel a szenvedés felettébb kényelmetlen, ezért az ember természetesen húzódozik attól, hogy tudomásul vegye, mennyi szorongásra és gondra teremtetett az ember. Ezért folyvást csitítgatjuk magunkat a javulás ígéretével vagy a minden bizonnyal beköszöntő boldogság reményével, nem gondolva arra, hogy a boldogság is meg van mérgezve, ha még nem ittuk ki a szenvedés poharát. Carl Gustav Jung