Téma
Öregedés idézetek
-
Nekem van egy páciensem, hetvenhat éves, és most kezd el angolul tanulni. Mire megtanul, talán meg is hal. Vagy mondjuk, hogy nem hal meg egyhamar, s később - majd százéves korában - úgy hal meg, hogy tudott angolul. Érdemes volt? Vagy érdemes húszéves korunkban elkezdeni akármit? Igenis érdemes: valahogy csak el kell tölteni az időt. Kosztolányi Dezső
-
Megkönnyebbült lélekkel fogadom a naptári öregkort, ezt is megértem annyi kétség, baljóslat ellenére, már nem fújom Szilveszter éjjelén, révült ördögûző, a papírtrombitát, ám azt se firtatom, hogyan s mitől vészeltem át az önpusztító időt, a heveny és idült bajokat, s miféle hajlam, kedvező csillagok következtében. Ágh István
-
El tudom képzelni Don Quijotét, az elmés, nemes búsképû lovagot, amint késő öregségben a kandalló mellett olvassa Cervantes regényét, és megértő mosollyal mondogatja: Fiatalság bolondság! De nem tudom elképzelni Sancho Panzát hasonló helyzetben. Hiába, az őrültségből ki lehet gyógyulni, de a butaságból nem. Juhász Gyula
-
Biológiai szempontból egy ember úgy a negyvenedik születésnapja után fölöslegessé válik, mivel a gyerekek addigra felnőnek, és nincs szükségük a szüleikre. Az állapotromlás már ekkor elkezdődik, először csak finoman: jön a kopaszodás meg az olvasószemüveg. Sejtszinten is elindul a pusztulás. Az ember egyre több hibát ejt osztás-szorzás közben. A csökkenő anyagcsere miatt az idegsejtek petyhüdtté, gyöngévé válnak, amitől fejben is romlik a teljesítmény.