Téma
Vélemény idézetek
-
Mindenki ragaszkodik a saját véleményéhez. Mert mi az ego, ha nem egy véleménytömeg? Lehet a vélemény alaptalan - de mi mégis ragaszkodunk hozzá, mert a miénk. De ha az tényleg úgy van, akkor minek ragaszkodni hozzá, minek bizonygatni? A tény az tény, önmagáért beszél. Akkor van szükség a ragaszkodásra, ha a véleményed alaptalan. Ne feledd: ha tudod valamiről, hogy igaz, akkor ne légy mérges, ha valaki megcáfol téged, mert a méreg mindig a tudatlansággal arányos. A dühöd azt mutatja, hogy csak véleményed van, nem pedig tudásod. Osho
-
Nem tudom, hogy a normális valójában mit jelent. Szerintem mindenkinek egyéni elképzelése van erről, amelyet a kultúrája, a családja, az ismerősei, a jelleme és a tapasztalatai, a vele történt események, meg még vagy ezer körülmény alakít. Lehet, hogy az, ami az egyik embernek normális, abnormális a másiknak. Nicholas Sparks
-
Azt hiszed, a világ olyan, amilyennek mondják, s nem olyan, mint valójában. Ezen a világon valójában senkinek semmiféle joga nincs. Csak annyi, amennyit ki tud erőszakolni magának, és amihez a végsőkig ragaszkodni tud. És ezeket is rendszerint csak úgy tudja megszerezni magának, ha elveszi őket másvalakitől. Ne kérdezd, miért van ez így. Csak azt tudom, hogy így van. És ha valaki ragaszkodni akar valamihez, vagy meg akar szerezni valamit, akkor ezzel számolnia kell. Észre kell vennie, hogyan szerezték és őrizték meg mások azt, amijük van, aztán meg kell tanulnia, hogy ő is ugyanazt csinálja. A legjobb módszer, ezt alkalmazzák a legtöbben és leggyakrabban a politikában. Összebarátkoznak valakivel, akinek befolyása van, aztán kihasználják ezt a befolyást. Magam is így csináltam. (...) De én nem akarom elhinni, hogy csak így lehet boldogulni. Mert ha igen, akkor szart sem ér az ember. Ha nincs valaki a háta mögött, akkor egyszerûen senki?
-
Velem azért könnyû elhitetni, hogy szart se érek, mert én magam is ezen a véleményen vagyok most már meglehetősen hosszú ideje. Önmagam számára az érettség, a felnőtté válás folyamatában megtett előrelépés mértékegysége az, hogy mennyire látom tisztán önnön haszontalanságomat, csekély és könnyedén megkérdőjelezhető értékeim jelentéktelenségét, s hogy ráadásul mindez csakis engem érdekel. Miközben sokszor különös, naiv elkötelezettséggel hiszek az emberiségben, és meggyőződésem, hogy az emberek egymás felé hittel, szeretettel és megértéssel fordulnak, saját létezésemet mégis egy véletlen mûvének tartom, ami egyedül az én számomra nevezhető szerencsésnek, és ezzel mindenki más is tisztában van.
-
Jó, ha valaki megcsalja várakozásunkat, eltér az előre kialakított képtől. Egy ember típusba sorolása a vége az embernek, az elítélése. Hogyha nincs hová besorolni, ha nem mintapéldány, már a fele meg is van annak, amit kívánhatunk tőle. Nem rabja önmagának, a halhatatlanság egy szemerjét már megszerezte. Borisz Leonyidovics Paszternak
-
Azt hiszem, a szavaim és a gondolataim közül inkább a szavaimnak van igazuk. A gondolataim ugyanis kizárólag bennem léteznek. Csakis az enyémek. Ugyan mennyit érnek a gondolataim a társadalmi megítélés szerint? Értéktelenek. Mivel azonban én nem tudom társadalmi oldalról szemlélni a dolgokat, úgy érzem, mégis inkább a gondolataimnak van igazuk. Kanehara Hitomi