Ákos

Hiába kéred Nem csitul a véred De halál nélkül Mennyit ér az élet?

Ha álom csak az élet, Egyszer mindenki felébred Egy tiszta hajnalon, Várja borzalom Vagy irgalom.

A harc alább hagy bennem, De nem felejtek semmit, És kezdeném is újra. Neved szép betûit Ámor homlokomra írta.

Ha van még valami tiszta Ezen az elveszett világon, Azt máshol nem találom, Csak a lányom szemében látom.

Menekülj, mert bûvös körbe zárlak, Hogy rabságodban szerelmet tanulj!

Lehetnék hálás ezért Vagy sírhatnék Hogy néha máshoz is jó vagy De ha az öledbe bújok Nem érdekel Az sem, hogy lesz-e holnap.

Leszek neked az égbolt, Leszek neked bármi, Ha lehunyt szemed engedi A testedet csodálni.

Sose gondolnád, Hogy a boldogság Neked is járhat. És ha körülölel, Akkor is úgy múlik el, Mint a varázslat.

Bárki lehet. Enyém, tied, Mégis itt vagyunk, Talán csak véletlen. Két átutazó, Közös illúzióba Kapaszkodunk, Ébredj mellettem.

A terheket vinned kell. Birkózni a bûnökkel, Ez az életed, fogd már fel.

Szeress, reszkess, keress új reményt, bújj el, hallgass, lásd meg újra a fényt! Veszíts, válassz, minden út egy helyre visz, vakulj, égj el, valaki csak benned hisz.

Mosolyom mögé néztél, és bánatot láttál; én benned magamra leltem, én a tiéd vagyok, mert rám találtál.

A lombok már nem rejtik el, Ha szeretettel érkezel, Ez áldott hely, szebb nem is kell. Emelt fővel emeld a súlyt, Az adjon erőt, hogy várnak, És építs tetőt és építs jövőt, Egy új élet indul, Van esély, hogy veszély les rád.

Bár minden egész eltörött, Létezik Igaz és Örök! De jól vigyázz, ha gondolsz rá, Az ördög rögtön felröhög.

Amíg felejtenél, Addig emlékezel, A múlt búvóhelyén Senki nem érhet el.

Ha reggelre kelve tiszta a tábla, csak tőled függ, hogy mit rajzolsz rá ma!

Az elme emléket hadar, Egyszerre fájni kezd a lét, A kitelt idő még több fényt akar, Így feszíti szét korhadt keretét.

Akkor a leghosszabb a tél Ha már az ember nem remél Ha a holnap csak ködös kép Tövissel barázdált vidék.

Még rázza a bordák ketrecét Emléket pumpál szerteszét A szívem De megáll majd szép szelíden.

Ha elérhetetlen, szent a cél, Az elbukás is ünnepély.