Lehetnék hálás ezért Vagy sírhatnék Hogy néha máshoz is jó vagy De ha az öledbe bújok Nem érdekel Az sem, hogy lesz-e holnap.

Kapcsolódó idézetek

1. Lehetnél másé talán vagy mindenkié Az enyém biztosan nem vagy. De ha az öledbe bújok, nem érdekel, Az sem, hogy volt-e tegnap. És ha tegnap volt is, voltál-e benne Te Vagy voltam-e én? Nem fáj a kérdés, hogy van-e igazság A világ legvégén. Ákos
2. Örökké nem lehet sírni, Most szeress engem egy kicsit inkább, Örökké nem fogom bírni, De most ez is jó lesz, hogyha nincs más.
3. Szeress úgy is ha rossz vagyok mert sokkal jobb már nem leszek szeress azért hogy egyáltalán vagyok mert ki tudja lesz-e még valaki aki majd megszeret. Nyerges Gábor Ádám
4. Ne csak akkor mondd, hogy szeretsz, ha várok rá, hanem máskor is. Nem kell félned, nyisd ki a szíved, vagy én tépem fel a kapuját. Szeretni, ölelni, mosolyogni bármikor lehet, tedd meg. Ölelj indokolatlanul, ameddig tudsz, nyisd ki a szíved, és engedj be. Ne félj, nem bántalak. Nem tudnálak. De mosolyogj mindig, mert fagyott arc mögött nincs élet. Akarj életet. Akarj élni. Mosolyogni, és szeretni. Mindig. Holnap és ma is, és hinni abban, hogy egyszer lesz, aki meg is érdemli. Oravecz Nóra
5. Nem sírok én, mire volna jó a sírás? Hálásan őrzöm majd mindazt, mi volt. A szívemben így megmarad minden szép emlék. Michael Kunze
6. Egyszer még minden rendbe jön, legalább nem ölöd ki belőlem a reményt, és hidd el, én hálás vagyok igyekezetedért, és kellőképpen méltányolom, amit értem teszel, mert tudom, nem könnyû szeretni, ha szeretnek, miként nekem sem volt könnyû, mikor még szerettél és én még nem szerettelek. Oravecz Imre
7. Milyen jó is, ha valaki tényleg a szemedbe mondja, hogy szeret, hogy fontos vagy neki! Milyen jó az is, ha megköszönjük a másiknak, hogy van, hogy ő van, és milyen jó érzés belefeledkezni a mosolyokba, a kézfogásba, ölelésbe, a csókba! És milyen jó lenne, ha nem csak ez az ünnep szólna a szeretetről, a szeretni akarásról, az odafigyelésről, hanem minden nap! Minden nap, amikor felkelsz, amikor megiszod a kávéd, reggelizel, éled azt, ami ma van, és este hálát adsz mindenért.
8. Talán jobb lett volna, ha nem találkozunk... ha sosem tudom meg, milyen érzés ez. Így szeretve lenni. Hogy igazán törődsz velem, odafigyelsz rám. Bucsi Mariann
9. - Szinte alig ismerlek, mégis mintha egész életemben itt lettél volna. Mégis miért van az, hogyha valami bánt, azt szeretném, ha te vigasztalnál meg? (...) Miért van az, hogy ilyenkor szeretnélek átölelni téged? Miért vonzódom hozzád? Legalább mondd, hogy te nem. Mondd, hogy te nem érzel ilyet, kérlek. - Én nem. Nekem te ennél sokkal többet jelentesz.
10. Hasztalan nyújtom feléje a karomat reggel, ha nehéz álmomból ébredek, hasztalan keresem ágyamban éjszaka, ha egy boldog, ártatlan álom rászedett, mintha őmellette ülnék a réten, és fognám s ezer csókkal borítanám a kezét. Ó, ha ilyenkor, még félig az álom révületében, utána nyúlok, és ettől felébredek - könnyek árja zuhog fuldokló szívemből, és vigasztalan zokogok a sötét jövő felé. Johann Wolfgang von Goethe