Aldous Huxley

Az udvari bölcselőt nem lehet egykönnyen megkülönböztetni az udvari bolondtól.

Ez a baja minden őszinte tevékenységnek; az ember szabadsága az ára. Végül sarokba szorul, fogollyá válik.

A tudás is börtön. De ezt a börtönt mindig hajlandó vagyok vállalni.

Tudni az igazságot nem ugyanaz, mint tapasztalni az igazságot.

A mûvészet az a folyamat, amely újraépíti az isteni valóságot a káoszból.

A szerelem az egyetlen olyan jelentős emberi tevékenység, amelyben, ha mégoly halványan is, de több a nevetés és az öröm, mint a nyomorúság és fájdalom.

Ha arra akarja rábírni az embereket, hogy értelmesen cselekedjenek, el kell szánnia magát arra, hogy őrült módjára győzi meg őket. A vallásalapítók nagyon józan tanait csak a megszállottak eszközeivel lehetett terjeszteni, holott ezek kínosak az értelmes ember szemében. Megalázó látvány, milyen tehetetlen a hamisítatlan józan ész. A józan ész, példának okáért, azt tanítja, hogy az egyetlen mód a civilizáció megőrzésére a tisztességes és értelmes viselkedés. A józan ész hivatkozik és érvel; a hatalom birtokosai kitartanak szokásos disznó viselkedésük mellett, mi pedig belenyugszunk, és engedelmeskedünk. Az egyetlen reménység az őrület kereszteshadjárata.

Az ember valahogy sokkal valóságosabbnak és elevenebbnek látja a dolgokat, ha rá tudja húzni egy másik ember kész mondókáját.

Az ember mindig egyedül van a szenvedésben, ami elég szomorú annak, aki éppen szenved, de ez teszi lehetővé, hogy az emberiség többi része örülhessen az életnek.

Az igazi szerelem (...) végtelen és örökkévaló, ezért csak az örökkévalóságban teljesedhet ki.

Két egymást igazán szerető lény nem arra vágyik, hogy együtt éljen, hanem hogy együtt haljon meg.

A propaganda célja, hogy az emberek egyik csoportjával elfeledtesse, hogy a többi csoportot is emberek alkotják.

A barátok egyik legfőbb funkciója az, hogy elszenvedjék (enyhébb és szimbolikus formában) azokat a büntetéseket, amelyekkel szeretnénk ellenségeinket sújtani, de képtelenek vagyunk rá.

Azok, akik érzik, hogy lenézik őket, jól teszik, ha maguk is lenézően viselkednek.

Nem létezik civilizáció társadalmi stabilitás nélkül. És nincs társadalmi stabilitás egyéni stabilitás nélkül.

A kormányzás lényege az ülésben van, nem az ütésben. Az ember ésszel és fenékkel kormányoz, sosem ököllel.

Tudod, van tehetségem a jó mondatok kitalálásához, olyan szavakhoz, amitől felugranak az emberek, mintha gombostûbe ültek volna, annyira újnak és izgalmasnak tûnnek, pedig valami hipnopedikus értelemben nyilvánvaló dologról szólnak. De úgy látszik, ez nem elég. Nem elég, hogy a mondatok jók legyenek; annak is jónak kellene lennie, amit teszünk a mondatokkal.

Ha az emberek gyanakodnak ránk, mi is gyanakodni kezdünk rájuk.

Az ember olyan aprónak érzi magát, ha egy hegy lábánál áll a földön!

Minél nagyobb egy ember tehetsége, annál nagyobb a kockázata, hogy eltéved.