Benedek Szabolcs

Az ember évezredek óta ugyanolyan, csak hiszi, hogy változik. A történelem egy nagy körforgás.

A mû, az igazán jó mû mindig önálló életet él, függetlenül szerzőjének sorsától.

Az ember időnként messzire akar nézni, és nem veszi észre a legközelebbi, legkézenfekvőbb megoldást.

A hatalom íze akkor édes, amikor van kin gyakorolni.

Politika ide, háború oda, nincsenek nagyobb titkok a szív titkainál.

Akkor kell fölülni a történelem vonatára, amikor az itt van. Ha továbbmegy, futhatunk utána, mégse érjük utol.

A profilkép ígéret és álca, sûrítve hordozza a közösségi oldal lényegét, miszerint mindenki a lehető legvonzóbb és legegyértelmûbb oldalát igyekszik a világ elé tárni, gondosan kitakarva az oldalhajtásokat.

A történelem forgószínpad, ahol a színhelyek és a szereplők időről időre változnak, a cselekedetek fajtái viszont nem.

Van, ami az embert születése óta megilleti, tértől, időtől, rendszerektől függetlenül. Ezeket a jogokat nem lehet felülírni. Sehol, senkinek. Bármennyire is próbálkoznak, kísérleteznek vele egyesek. És bár meglehet, ezek az egyesek úgy gondolják, hogy a történelem forgószínpad, bizonyos dolgokat igenis meghaladott az idő. És maga a történelem.