Brandon Sanderson

Gyakran akkor a legerősebb a hitünk, amikor a leggyengébbnek kéne lennie. Ilyen a hit természete.

Egy dolgot meg kell tanulnod: játszhatsz a nőkkel, ha akarsz, de nem engedheted őket túl közel magadhoz! Ott kezdődik a baj.

Ha az ember mindig időben érkezik, az azt jelenti, hogy soha nincs fontosabb dolga.

Mi is a pénz tulajdonképpen? A fáradozás elvont fogalmának fizikai megtestesülése.

A nők olyanok, mint... a vihar. Gyönyörûek, ha rájuk néz az ember, és néha még hallgatni is élvezetes őket, de a legtöbb esetben egyszerûen csak terhet jelentenek.

Azokból lesz a legjobb hazudozó, akik általában igazat beszélnek.

Az élet arról szól, hogy mindig találj valakit, aki elvégzi helyetted a munkát.

Ha egyedül vagy, senki nem árulhat el.

A könyörtelenség a leggyakorlatiasabb érzelem.

Ha továbbviszed a múlt álmait, akkor háttérbe szorítod saját álmaidat, amivel a jövődet befolyásolhatnád.

Fogadd el a fájdalmat, de ne fogadd el, hogy megérdemelted!

Élj! És hagyd, hogy a kudarcaid a részedet alkossák!

Többé-kevésbé kudarcot vallottál. Ilyen az élet. Minél tovább élsz, annál többször vallasz kudarcot. A kudarc a helyesen élt élet jele. Cserébe csak úgy élhet valaki kudarc nélkül, ha már semmi hasznára nincs másoknak.

Sose vitázz egy ostobával, Shallan! Ahogy a legjobb kardoddal sem kennél vajat.

Célozz a napra! Akkor, ha célt tévesztesz, a nyilad legalább messzire jut, és akit megöl, az valószínûleg nem az egyik ismerősöd.

A hedonizmus sosem az élvezetről szólt, Shallan, hanem épp az ellenkezőjéről. Fogják az élet csodálatos dolgait és addig élnek vele, amíg az ízét nem veszti. Olyan, mint hallgatni valamilyen gyönyörû zenét, de olyan hangosan, hogy kivesszen belőle minden finomság.

- Kétféle fontos ember létezik, Shallan. Vannak azok, akik, amikor az idő sziklatömbje feléjük gurul, kiállnak elé és kinyújtják felé a kezüket. Egész életükben azt mondták nekik, milyen nagyszerûek. Feltételezik, hogy a világ majd engedelmeskedik a szeszélyeiknek, ahogy a dajkájuk is tette, amikor hozott nekik még egy pohár tejet. Ezek az emberek pacaként végzik. Más emberek oldalra húzódnak, amikor az idő kőtömbje elhalad, de hamar azt mondják: "Lássátok, mit tettem! Én gurítottam ide a követ! Ne kelljen megismételnem!" Ezek az emberek elérik, hogy mindenki más pacaként végezze. - Nincs harmadik emberfajta? - De igen, csak ők szörnyen ritkák. Õk tudják, hogy nem állíthatják meg a sziklatömböt. Úgyhogy mellette sétálnak, tanulmányozzák és kivárják az idejüket. Aztán meglökik, de csak nagyon picit, hogy valamelyest letérítsék az útjáról. Ezek azok az emberek... nos, ezek azok, akik tényleg változtatnak a világon. És ők halálra rémítenek engem. Mert az emberek sosem látnak olyan messzire, mint azt hiszik.

A rossz mûvészet többet tesz a világért, mint a jó. A festők az életük során több időt szánnak a rossz alkotásokra, mint a mestermûvekre, főleg a legelején. És még amikor egy festőből mester lesz, akkor sem sikerül neki minden. Mégis, vannak olyanok, akik az utolsó ecsetvonásukig rosszak. Az ember többet tanul a rossz mûvészetből, mint a jóból, hiszen a hibáid fontosabbak, mint a sikereid. Ráadásul a jó mûalkotások általában ugyanolyan érzést keltenek az emberben: a legtöbb jó alkotás a jónak ugyanolyan fajtájába tartozik.

Az emberiség történelmében akadt olyan hódító, aki úgy döntött, elég lesz? Akadt olyan ember, aki azt mondta: "Ez így jó. Pont ezt akartam", és aztán hazament?

Könnyû olyasvalakiben vagy valamiben hinni, aki vagy ami mindig győzedelmeskedik, kisasszony. De a vereség... nos, abban valóban nehéz hinni. Annyira nehéz, hogy valódi érték van benne.