Ugrás a tartalomra
Az emberiség történelmében akadt olyan hódító, aki úgy döntött, elég lesz? Akadt olyan ember, aki azt mondta: "Ez így jó. Pont ezt akartam", és aztán hazament?
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberi történelem túlnyomó részében az igazolta a háborút, amit Julius Caesar olyan velősen fogalmazott meg: "Jöttem. Láttam. Győztem." A kormányok valóban győztek. Birodalmak jöttek-mentek, egész népeket irtottak ki vagy taszítottak rabszolgasorba, és senkiben nem merült fel, hogy ez így nincs rendjén. A tiszteletre méltó "Nagy ez és ez" címet elnyerő történelmi figurák között egyetlen nagy mûvészt, tudóst, orvost vagy feltalálót sem találunk, egyetlen olyan személyt sem, aki hozzájárult volna az emberi boldogsághoz vagy bölcsességhez. Csak diktátorokat, akik hatalmas területeket hódítottak meg az ott élőkkel együtt.
Steven Pinker
-
Láttál te már politikust, (...) akinek elég volt valami? Ilyen szó még császár, király, fejedelem, hadvezér vagy szenátor száját nem hagyta el: elég!
Cserna-Szabó András
-
Minden élet csak ennyi? Az ember akar valamit, építget, rakosgat, törekszik erre-arra... aztán vége.
Wass Albert
-
Hányan mondták már az élet örömeire: hát ennyi az egész?! Volt-e már, aki a szenvedéseit összegezve így csodálkozott: igazán csak ennyi az egész?
Osvát Ernő
-
Sokféleképp lehet meghódítani a világot. A hadvezér legyőzi. A bölcselő behatol mélységeibe. A mûvész magába olvasztja s újjászüli.
Christian Friedrich Hebbel
-
Azt hiszem, minden baj akkor kezdődött, amikor az ősember elkerített magának egy apró földdarabot és kijelentette: ez mostantól az enyém. Innentől kezdve birtoklásra vágytunk és azt akartuk, hogy uralkodhassunk valami fölött. Ezek az apró földterületek lassan-lassan hatalmas országokká nőttek, a hatalmas országok egyre több és több embert fogadtak magukba, de az az egy ember, aki az elején kijelentette, hogy ez márpedig az enyém és senki másé, mindig megmaradt olyannak, amilyen egykor volt, annyi különbséggel, hogy társakat gyûjtött maga köré, hogy mindenkit szemmel tarthasson. Hatalmat akart, uralni a földdarabját, majd mások földjét, végül az egész világot. Ma már nem az a fontos számára, hogy le tudja győzni az ellenfelét vagy térdre tudja kényszeríteni a bolygót, hanem az, hogy akár tizenhárom vagy tizennégyszer is el tudja pusztítani a Földet, ha épp úgy akarja.
Tihanyi Márk
-
Az ember azért jött, hogy uralma alá hajtsa ezt a bolygót, és ehhez két alapvető tulajdonsággal rendelkezett. Az egyik az értelem. A másik, hogy feltétel nélkül hajlandó volt elpusztítani bárkit és bármit, aki vagy ami az útjába került.
Stephen King
-
És minden rendû népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: "Elég volt."
Márai Sándor
-
Lehet, hogy az ember nem most először dönti romlásba magát egy rakás más fajjal együtt. Talán már másodszor, harmadszor vagy tizedszer. Valahányszor elérünk egy bizonyos szintet, akkor kicsit túlzásba visszük, túl sokat építünk és rombolunk. És mindennek vége. Illetve nem mindennek, de nekünk igen.
Maja Lunde
-
Szabad nép voltunk, senkitől sem függő, nagy, erős nemzet. Talán többet nem leszünk azok soha. De úgy végeztük, ahogy illik, ahogy kell: csatával végeztük, szép csatával.
Wass Albert