Bucsi Mariann

Ha valami olyan szép, mint a mesében, akkor az valószínûleg az is, nem pedig valóságos történet.

A lelki rokonok, járjanak bármiben is, felismerik egymást.

Kisgyerekként a szüleink olyanok, mint egy tükör, és mi úgy látjuk magunkat, ahogy abban a tükörben mutatnak minket.

Az emberek alapvetően inkább jót gondolnak a másikról, egy kapcsolatba meg szerintem pláne senki nem úgy megy bele, hogy a másikról ártó szándékot feltételez, sőt!

A velünk történt dolgoknak, az elszenvedett sérelmeknek, amelyek bennünket értek, nem csak múltjuk, hanem jövőjük is van. Bár a múltat nem tudom megváltoztatni, de azáltal, ha feldolgozom a történteket, a jövőt igen.