Csernus Imre

A változáshoz megfelelő döntések szükségesek, majd azoknak a gyakorlatba való következetes átültetése.

Ha (...) dolgozol önmagadon, és egyedül elmész valahova, akkor jól fogod magad érezni, kilépsz az otthoni, megszokott, rohanó világodból, az állandó rutinból.

Ha egyedül vagy, és belül káosz van benned, hiába vagy csinos külsőleg, a sok egyedül töltött idő valóban felszínre hozza benned a démonokat.

A legtöbbetekben sokkal több energia rejlik, mint ahogyan ti azt hiszitek, csak hajlamosak vagytok elhagyni magatokat, gyámoltalannak hinni magatokat, miközben nem is vagytok azok.

A megmérettetés nem szûnik meg, mert a kis megoldatlan problémából egyre súlyosabb lesz.

Ha rájössz arra, hogy a másik milyen szinten áll, akkor hiába vagy vele őszinte, nem fog megérteni.

Amíg valami nincs kimondva önmagadban, addig ezt nem mered kimondani másnak sem, és így a megváltoztatásra gondolni sem érdemes.

A mai fiatalok könnyebben engednek el dolgokat és személyeket, és szabadabban élnek, tudván, hogy nem veszítenek sokat, ha nem ölik minden energiájukat egy kapcsolat megmentésébe.

Az ellenségemnek sem kívánom azt az érzést, amikor rájössz, hogy vannak dolgok, amikre bizony nincs ráhatásod, illetve hogy el kell valakitől köszönnöd, miközben annyi mindent kellene még elmondanod neki - és ezalatt kétségbeesetten próbálsz pozitív maradni, és lelket önteni mind a másikba, mind saját magadba (...). Kikészülsz a tehetetlenségtől, de felcsapod a mûmosolyt, és azt mondogatod, hogy minden rendben lesz.

A féltékenység valójában a birtoklás ismertetőjele, nem a szereteté.

Lehet, hogy fura elmélet, de én azt vallom, hogy minden reggel kapunk egy esélyt, hogy az életünk, a munkánk, a kapcsolatunk fullos legyen. De ehhez két ember kell. Mindkettőnek bele kell tennie a kalapba azt, amije van. Mindent! És elmondják egymásnak a dolgokat. Megosztják a lehető legkisebb gondolatukat, érzéseiket. Problémáikat is. nem várják meg, amíg az nagy lesz. Amíg rájuk zúdul, mint egy lavina. Itt születik meg a társkapcsolat. Két önálló ember sohasem lesz ebben jó, mert háborúzni fognak, harcolni, mert kell lennie köztük valakinek, aki győz! Az egyénnek meg kell halnia, hogy megszülethessen a MI!

A valódi depressziónak soha nincsen semmilyen oka.