Csernus Imre

Abban a pillanatban, ahogy megérzed az apai belső félelmeket meg az anyai félelmeket, már nem érzed magad biztonságban. És mivel nem érzed magad biztonságban, ennek a hozadéka, hogy megpróbálkozol a saját kezdetleges eszköztáraddal ideig-óráig tüneti kezelést végezni. Ez számtalan problémát okozhat: allergia, pszichoszomatikus tünetek és betegségek, viselkedészavar, tanulási nehézségek, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, személyiségzavarok, drog, alkohol, nemi identitászavarok ezerrel - nem véletlenül mind gyakoribbak közöttetek is ezek a bajok.

Az intimitást én úgy fogalmazom meg, hogy az az állapot, amikor az első pillanattól kezdve az ujjaid végén meg mered mutatni a szívedet a másik embernek. Az az intimitás.

Vállalod a hiányosságaidat, vagy nem vállalod? Ez mind szabadság kérdése. És abban a pillanatban már tudod, hogy ha kimondod, hogy emberként élsz, és van az előnyeiden túl egy csomó hiányosságod is, de hála istennek ezt felismerted - onnantól kezdve már nem érzed magad feszültnek. Tehát a hiányosságok kimondásával a mindenkori feszültséged csökken, majd megszûnik. És elkezdhetsz spontánul élni. Ez nagyon izgalmas lehetőség!

Ez az egyik legnagyobb tévedés a nevelésben. Amikor a leendő pasikba olyan dolgokat vernek bele, amelyek természetellenesek. Az olyan apák szokták ezt tenni, akik maguk sem mutatják ki az érzéseiket, amikor bánatuk, gondjuk van vagy haragosak, hanem mindezt lenyelik.

A modern kori cirkusz is ugyanazt a célt szolgálja, amit az ókori: arra kell, hogy kussoljunk. De vajon miért fogadjuk ezt el? Azért, mert az emberek jelentős része soha az életében nem látná be, hogy ő befolyásolható és átverhető. Felmutatják neked a hatalom és az ismertség illúzióját, elhitetik veled, hogy így jól érezheted magad. Te pedig gondolkodás nélkül elfogadod, és azt hiszed, hogy ez a menő. Hogy ezzel ki lehet tûnni a szürkeségből. Hogy így leszel valaki. Miközben csak egy felhasználható és eldobható senki leszel. Ha ilyen görcsösen vágysz a hatalomra és a győzelemre, az csak a vesztedet okozza, nem hoz győzelmet. Hiszen ez a vágyad mindig a racionális vagy érzelmi önbizalomhiányból fakad, ezért vagy nagyon könnyen manipulálható. Kevesen látják ezt át.

Valaki akkor leszel, ha soha nem adod fel a belső törvényeidet, megvalósítod a racionális és érzelmi álmaidat, és így megszerzed a rugalmas emberi tartást és méltóságot.

Õszinteséget csak akkor lehet adni, ha először önmagadhoz vagy őszinte, hangosan tudva kimondani önmagadnak akár a fájdalmas dolgokat és érzéseket is. Ekkor fogod tudni a másikkal is mindezt így megosztani.

A boldogságról és a kisugárzásról egyértelmûen látható, hogy rendelkezel-e vele. Ha nem, akkor csak idő kérdése, hogy mikor esel szét. De mondom, ez is magánügy, a te döntésed. Kit érdekel? Lúzerekre mindig szükség van, és tőled függ, ezt választod-e.

Ha jó döntést akarsz hozni, ahhoz mindig tiszta fejre van szükséged. Tegyük fel, hogy a jelenlegi kapcsolatod rossz, tele vagy bûntudattal, feszültséggel, kétségekkel, sem a múlt, sem a jelen nincs elrendezve. Hogy tudsz így jó döntést hozni arról, megfelelő lesz-e az új partnered? Sehogyan sem. A dolgokat csak akkor látod majd újra tisztán, ha a múltat és a jelent, és mindazt, amit ebből rossznak érzel, megfelelően lezárod. Ha ezt nem teszed meg, nem tisztázod magadban a dolgokat, és úgy mész bele egy új kapcsolatba, akkor lelkiismeret-furdalással akarsz boldog lenni. Ez pedig nem megy!

Csak abban reménykedem, hogy a pokol annyira erősen éget majd, hogy lehetőségünk nyílik a megtisztulási folyamatra. Tényleg. Ez az egy kiút létezik. De hogy ez a mélységből való kimászás melyikőtöknél mikor fog elindulni, az mindig az általatok megélt pokoltól függ.

Az, hogy az anya meddig fog szoptatni, hogy milyen az anyatej minősége és mennyisége, annak a függvénye, hogy a nő érzi-e a párkapcsolatában a maximális biztonságot, szerelmet és figyelmességet. Ha nem érzi: elapad a teje. Ha pedig önmagában érzi a bizonytalanságot, akkor kialakul a szülés utáni depresszív állapot. Ebben egyébként mindig a felelősségtől való félelem és az az elől történő menekülés játszik főszerepet masszív rinyával-önsajnálattal fûszerezve, amit sokan depressziónak gondolnak, miközben csak reakció.

Valójában mindent elmondunk magunkról mindig, csak az emberek nagy többsége nem tudja kellően értelmezni a szavakat. Hallja, de nem érti őket.

Vajon ön szívből szereti a gyermekét, vagy csak akkor szereti, ha a gyerek azt csinálja, amit ön akar? A tulajdona ez a fiú, egy kép a falon, vagy pedig a gyermeke, aki ember? Nyugodtan viszonyulhat hozzá úgy, hogy a gyermeke a tulajdona, és csak akkor szereti, amikor azt csinálja, amit ön gondol. Akkor van egy rabszolgája. Mi a francért hitegeti magát, hogy maga hiteles szülő? Kipottyantotta, megcsinálta, de szülőnek lenni az én felfogásom szerint sokkal több.

Ha én önmagamról hazudok magamban, mert csak mutatom, hogy jól vagyok, de nem érzem, akkor az azt jelenti, hogy azon a területen nem szeretem magam. Hogy szeretetet kapjak, elkezdek megfelelni másnak. Az ilyen hozzáállásból soha nem lesz elég. Közben azon rettegek, hogy mikor bukom le. Szóval, azt is érzem, hogy a másik sem vállalja az őszinte gondolatait és érzéseit, de ezt sem mondom ki hangosan, vagyis a másik sem felnőtt, hanem sokszor megsértődik és dedósán viselkedik. Na, azért nem mondom ki a másiknak a frankót, mert mi van akkor, ha a másik úgy megsértődik, hogy otthagy engem, és akkor ki fog engem szeretni? Tehát önzésből nem mondom el a valódi gondolataimat és érzéseimet, mert mi van akkor, ha elhagynak, és akkor mi lesz velem, szegény szerencsétlennel?

Ha önmagadnak hazudsz egy fontos kérdésben, akár a kiállásodat vagy az önbizalmadat illetően, és kifelé olyasmit mutatsz, ami nincs, az önbecsapás. Ha meg hazudsz önmagadnak, akkor az életednek azon a területén nem fogod szeretni magad. Ha meg nem fogod szeretni magad, akkor fokozódik benned a szeretetéhség, és ha fokozódik a szeretetéhség, akkor elkezdesz megfelelni másoknak, és mindezt azért csinálod, hogy szeressenek téged, és ezzel egyben befolyásolhatóvá is válsz. Tehát abban a pillanatban, hogy eljutottunk idáig, a befolyásolhatót már könnyû manipulálni.

Évtizedekig másoknak akartam megfelelni. És rengetegszer lyukra futottam. Egy ilyen krízis után aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha azt az energiát, amit abba fektetek bele, hogy másoknak megfeleljek, ezentúl önmagam felé fordítanám.

Te is, mint mindenki, eldöntheted, hogyan szeretnél levegőt venni: úgy, hogy mázsás súlyok legyenek a válladon, vagy azok nélkül, szabadon.

Az erő valójában a fájdalommal jön létre. Azért keletkezik, mert az illető befejezi az önátverést, ledobja a mellkasáról a mázsás súlyokat, és elkezd szabadon lélegezni.

A meleg nap le fog menni. Eljön az éjszaka, és ha túl szeretnék élni, fontos, hogy ilyenkor se fázzanak, ne fagyjanak meg, legyen biztonság - a legtöbb ember mégis úgy viselkedik ilyenkor is, mintha a nap folyamatosan sütne.

Rengetegen tudjátok, hogy mi lenne a megoldás kulcsa, mégsem tesztek semmit sem.