Gyökössy Endre

Az ellenjárat törvénye: Ha nem szeretek valakit, s mégis következetesen jót teszek vele, ehhez később érzelmek is kapcsolódnak.

Ha eddig kerested az örömöt: ezentúl kérjed! Mégpedig a Szentlelket kell kérni! (...) És esetleg várni is kell! Ettől nehéz ez. Mert nekünk minden azonnal kell. (...) És meg is kell köszönni! Úgy nagyon alulról. Térden.

Az emberi lelkek (...) ha csak saját kis életük körül forognak, belül üresekké válnak.

Az Atya a tenyerén tart minket. A halállal áttesz bennünket a másik tenyerébe - ennyi az egész.

A szomorú titok az, hogy megtörténhet: párja mellett is halálosan egyedül élhet valaki.

Alázattal kell megállnunk a másik ember egyénisége, személyisége előtt, és el kell tudnunk fogadni azt, hogy az sok tekintetben "más" mint mi.

Árnyék mögött fény ragyog, Nagyobb mögött még nagyobb, S amire nézek, az vagyok.

Igaz házasságban nem lehet "én pénzem, te pénzed". Csak "mi pénzünk" van.

A nyitott ajtó sokszor jobban visszatart, mint a hisztériás elibe-állás.

Fejlődés. Ez az egyik legjobb ellenszere az unalomnak, egyben az öregedésnek is. Mert az ember vagy fejlődik, vagy öregszik.

Az unalom legtöbbször azzal kezdődik, hogy a házasságban már nem beszélgetnek, csak megbeszélnek valamit.

A házasság mûalkotás. Következésképpen: a házasság megélése mûvészet is. A mûvészet három fő ellensége pedig: az ismétlés, a gépiesség és a szürkeség.

A halál és a szerelem valahol a lélek mélyén összeérnek.

A jó házasság szüntelen kompromisszumok, kölcsönös engedmények sorozata.

A házasságban a nehézkedés törvénye uralkodik. Azaz az alacsonyabb szinten álló húzza le a magasabb színvonalon állót. A kivétel csak a szabályt erősíti.

A házasság misztériumának a legdurvább arculcsapása a számítás.

Aki túl gyakran "szeret", egyszer sem szeret.

Ha nem kapjuk meg azt, akit "szeretnénk", még mindig szerethetjük azt, akit kaptunk.

Egyeseknél az érzelmek túlságosan lassan vagy éppen elhamarkodva alakulnak ki, vagyis mindig olyankor jelentkeznek, amikor nincs itt az idejük. Támogatás helyett megbénítják a lélek lendületét, megzavarják egyensúlyát. A lelki élet egyensúlyának zavarai gyakran abból származnak, hogy az érzelmek nincsenek összehangolva a többi lelki tevékenységekkel, vagy nem felelnek meg a külső körülményeknek.

Merjünk leülni valaki mellé és megkérdezni: hogy vagy? És fogja mondani, csak legyen rá időnk, szívünk és szeretetünk végighallgatni!