Jean de La Bruyére

Annyi rosszat mondanak nekem valakiről, én pedig olyan keveset látok benne, hogy azt kezdem gyanítani, vajon nincs-e valamiféle bosszantó érdeme, amely elhomályosítja a többiekét.

Van olyan nyomorúság, amelynek láttára valósággal szégyen boldognak lenni.

Azok a dolgok, amelyekre leginkább áhítozunk, nem történnek meg; vagy ha megtörténnek is, nem abban az időben és nem olyan körülmények között, amikor szertelen örömet okoznának.

Emberileg szólva, a halálnak jó oldala is van: az, hogy véget vet az öregségnek.

A szerelem szerelemmel kezdődik, s a legerősebb barátságból is csak gyenge szerelem fejlődhet.

Némelyeknek az a dicsőségük vagy érdemük, hogy jól írnak, másoké pedig az, hogy nem írnak.

Akinek nincs sem magasztalója, sem ármánykodó támogatója; aki nem tartozik semmiféle testülethez, hanem egyedül van és érdemein kívül nincs más ajánló levele, annak de keservesen kell kínlódnia, hogy utat törjön magának az ismeretlenségből és eljusson egy kegyben levő, önhitt tökfilkó színvonalára!

Két módja van annak, hogy magasabb méltóságokba kerüljünk, az, amit egyenes útnak, vagy kitaposott útnak nevezünk, és a kerülő út, vagy görbe út. Emez a rövidebb.

A szegénység közvetlen oka a nagy vagyon.

A férfiak jobban filozofálnak az emberi szívről, de a nők jobban olvasnak benne.

Kétféleképpen lehet emelkedni ezen a világon: vagy szorgalommal, vagy a mások butasága révén.

A férfiak az okai, hogy a nők nem szeretik egymást.

Az emberek cselekedeteinek csakis a szándék szabja meg az érdemét, s az önzetlenség teszi tökéletessé.

Vannak olyan helyzetek az életben, amelyekben az igazmondás és az egyszerûség a legjobb furfang a világon.

Jobb fájón nélkülözni, akit szeretünk, mint együtt lenni azzal, akit nem.

Annyira megbízható és oly` szigorúan feddhetetlen barátokat kell választanunk magunknak, hogy ha megszûnnek is barátaink lenni, bizonyosak lehessünk benne, hogy nem élnek vissza bizalmunkkal, és nem válnak ellenségeinkké.

Akit feledni akarunk, arra gondolunk.

Az udvariasság nem jelent mindig egyszersmind jóságot, háladatosságot, kedvességet, de legalább a látszatát kell hogy adja ezeknek; - az embert külsőleg olyan színben jelenteti meg, amilyennek belsőleg valóban lennie kellene.

A zsarnokbirodalomban nincs haza; más dolgok pótolják: az érdek, a dicsvágy és a fejedelem szolgálása.

Amikor az ember akár illendőségből, akár unottságból, akár életrendből lemond az élvezetekről, első dolga, hogy másokban elítéli őket.