Amikor az ember akár illendőségből, akár unottságból, akár életrendből lemond az élvezetekről, első dolga, hogy másokban elítéli őket.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha bizonyos dolgokról lemondunk, akkor azokat másokkal kell helyettesítenünk. Máskülönben az ember azzal a szándékkal, hogy új életet kezd, kitakarítja a szobát, s mivel nincs már több takarítani való, lefekszik, és elpusztul az unalomtól. Vagy, ami még valószínûbb, visszatér a régi életmódjához.
2. Az ember nyomorúságra ítéli magát, ha egész életében csak a mesterséges örömöket hajszolja. Ezeknek az örömöknek az elutasítása ellenben önmagában olyan tett, amelyben örömünket lelhetjük. Nadya Tolokonnikova
3. Bûnt követ el az ember akkor, ha értelmetlen szenvedést okoz másoknak, vagy nem csillapít szenvedést, amikor módja lenne rá. Popper Péter
4. Ha valaki a pénz után megy, a világ kisemmizheti. Ha az élvezetek után megy, a világ megalázhatja. De ha az ember mindenekelőtt egy növekvő személyiség, bármit magáénak tudhat, amit az élet számára kínál. Harry Emerson Fosdick
5. Már a panasz, a panaszkodás is kölcsönözhet némi bájt az életnek, így könnyebben elviselhető: minden panaszban van egy szemernyi bosszú, az ember silány közérzetét, bizonyos körülmények közt akár silányságát mint igazságtalanságot, mint meg nem engedett előjogot szemére vetheti azoknak, akik mások, mint ő. Friedrich Nietzsche
6. Egy idő után elnyûvik az embert mások teljesítményei.
7. Mihelyst egy embernek a kelleténél többje van, a tulajdon pazarlásba csap át, vagy másokat akadályoz meg abban, hogy mindenük meglegyen, amire szükségük van.
8. Az ember (...) élete első részében az idősek kliséit és hagyományait gúnyolja, az utolsó részében meg a fiatalok kliséit és hagyományait. Michael Chabon
9. Amíg kettesben él az ember, elviselhető a lét. A magányos úgy érzi, nem bírja tovább vonszolni. Le is mond róla. Ez a kétségbeesés első állomása. Később az ember megérti, hogy a kötelességteljesítés nem más, mint beletörődések sorozata. Az ember szembenéz a halállal, szembenéz az élettel, aztán beletörődik. De vér fakad a beletörődésből. Victor Hugo
10. Aki lemond szabadságáról, az ember voltáról, emberi jogairól, mi több: kötelességéről mond le. Jean-Jacques Rousseau