Szerző

Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko

Veszedelmes dolog a vasegészség, ha vaslélekkel társul.
A történelem emlékezete nem használ a kondíciónak.
Ha mi elbutulunk, elbutul a legfelső értelem is... A tudás önmagában lehet szívtelen is. Van, ami fontosabb, mint a végtelen tudás, ez pedig: a végtelen szív.
Ha végtelen az ismeretlen, akkor a tudás lehetőségei is végtelenek. Az ember lehetőségei is végtelenek, mert az ember: maga az önmagát megismerő tudás. A legfőbb értelem nem az embertől függetlenül létező valami a világmindenségben. Az ember - része ennek az értelemnek. Talán a legfontosabb része.
Az irodalom az, ami ráébreszti a népet, hogy ő a nép, az emberiséget, hogy az emberiség. Az írók el tudják érni, amire nem képes az orvostudomány: legyőzni a megsemmisülés fátumát. Hőseik bármilyen réges-rég éltek is, örökre a nép részévé válnak, és a halál nem fog rajtuk.
Elmennek az anyák. De nem hirtelen mennek, csak mi érezzük olyan hirtelennek.
A csönd csendjével susogja a szám, az esővel esengem szaporán, a hóval, mely szûk szobád ablakán bedereng s - álmomban, s álmom után, tavaszi éjszakán gondolj reám és nyári éjszakán gondolj reám és őszi éjszakán gondolj reám és téli éjszakán gondolj reám.