A csönd csendjével susogja a szám, az esővel esengem szaporán, a hóval, mely szûk szobád ablakán bedereng s - álmomban, s álmom után, tavaszi éjszakán gondolj reám és nyári éjszakán gondolj reám és őszi éjszakán gondolj reám és téli éjszakán gondolj reám.

Kapcsolódó idézetek

1. Sírhatnékom van, ha eszembe jut A szeles éj, amelyen elaludt S valahányszor hörögve sír a szél, Mindig azt gondolom, hogy ő beszél. Móra Ferenc
2. Csukott ajtókon zörgetek. Sötét szobád, akár az akna. A falakon hideg lobog. Sírásom mázolom a falra. Pilinszky János
3. Suhog a vágy, selyem az árnyék, szívem a szó, szemem a szándék, esténként esőként szitálnék, nem is keresve rátalálnék: kitárná ablakát, s ajándék lenne Õhozzá hullanom.
4. Magányod csöndjén áthatolva Suttogás ébred, halk neszek, Éjfélt kongat a toronyóra, Mint álmos, késő üzenet, Az idő hömpölyögve múlván Útjában mindent elragad, Sok-sok órája, mint a hullám, Sodorja ifjúságodat. George Topirceanu
5. Aludj, szavam fel nem zavar, Hisz álmod oly tökéletes! Ébredj? Fény várjon, zivatar? Sírj és nevess? (...) Aludj! Még bûvkört jár vele Egy álom: Szellemed nyugodt; De szertefoszlik Édene Ébred s zokog. Edgar Allan Poe
6. A nappalt még csak jól bírom, emléked este fáj nagyon. Arcod ott dereng a falakon, a hangod szól egy szalagon. Nem lehet nem gondolni rád. Mindegy, vállalom vagy tagadom, de szent igaz, hogy akarom: nem tudok nem gondolni rád, nélküled üres lett a ház, néptelen.
7. Reggel, ha szemed kinyitod, nézz reám, és nézz reám este, ha lehunyod, engem nézz, mikor hó suhog, mikor nyár érce csörgedez a fán. Bella István
8. Hideg csillagok égnek tar fák ága közt. Merengsz még? Aludj, egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze s rám ne haragudj. József Attila
9. Isten veled, szép nyár! Maholnap Megsápad újra völgy, halom... A szél már ébred s zúg a fák közt Különös, méla hangokon. Ösmerem én e hangokat jól, Ha hallom, tudom, hogy te jössz, A sûrû árnyak fátyolában Lassú léptekkel, hûvös ősz. Darmay Viktor
10. Miért haragszol, vagy miért untad el szerelmünk? Ablakod sötét függönye mögött hallgasd csak mosolyodtól részegen énekelek most is s a te szemeiddel néznek le rám a csillagok. Kassák Lajos