Johann Wolfgang von Goethe

Milyen tisztán láttam mindig az állapotomat, és mégis mindig mennyire gyerekként cselekedtem; ma is milyen világosan látok, és még sincs semmi reménye a javulásnak.

Nem az a fájdalom, amitől könnyes a szem, hanem amit egy életen át hordunk mosolyogva, csendesen.

Végtére is - az vagy, mi vagy. Vendéghajat, ezer bodor fürttel csináltass, csatolj magadra hosszú gólyalábat, maradsz örökre, ami vagy.

Ha aszerint nézel valakit, például egy gyereket, amilyen ő most, a jelen pillanatban, azzal megakasztod a fejlődésének útját. Ha azonban aszerint nézel rá, hogy mivé lehetne, akkor segíted őt a fejlődésben.

Aki tudományosan vagy mûvészileg képzett, annak van vallása is. De annak, aki egyikben sem jártas, biztosan szüksége van vallásra.

Oly embert ismerni, kivel a távolság és a kimondatlan gondolatok ellenére is úgy érzed, megértitek egymást - e földet ez virágoskertté változtatja.

Úgy véli az ember, hogy irányítja életét, vezeti önmagát; és bensőjét ellenállhatatlanul vonzza magával sorsa.

Hogy fölfrissülj a nagy Egészben, lásd meg az Egészet minden kicsi részben.

Amint megtanulsz bízni magadban, megtanulsz élni.

A vidámság minden erény anyja.

Az emberélet nagyszerût igér: mily szép a nappal, és mily nagy az éj! S mi, bár becéznek édeni hatalmak, alig örvendünk a királyi napnak: zavaros harcba sodródik az ember most magával, aztán a környezettel: senkinek sem juthat igazi társ, komor kívül a belső ragyogás, ragyogó arc alól a bú kiüt, az üdv előttünk - s nem látjuk, hogy üdv.

A viszontlátás üdv, a búcsú seb, az új viszontlátás még édesebb, és éveket pótol egy pillanat; a végső válás mégis megmarad.

Ha lelked derûs és tiszták a céljaid, jókora utat tehetsz meg előre.

Az emberek ritkán érnek el sikert abban, amit nem szívesen csinálnak.

Gondolkodni könnyû, cselekedni nehéz. De gondolatunk szerint cselekedni a legnehezebb.

Hol a bizalom hiányzik, ott a szerelem koszorújának hiányzik a legszebb virága.

A szeretet nem uralkodik, de mûvel és ez több.

Inkább kívánok magamnak ezer irigyet, mint egyet, aki szánakozik rajtam.

A bölcsesség csak az igazságban foglaltatik.

Mintákból éppoly nehéz tanulhatnunk valamit, akár a természetből.