Szerző

Ken Follett

Néha valóban azért hozott rossz döntéseket, mert nem volt elég okos ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon, az esetek többségében azonban (...) azért hozott rossz döntéseket, mert valami más játszmát játszott: igyekezett minél jobb színben feltüntetni magát, vagy megpróbált felsőbbrendûnek vagy minek látszani.
Ha valaki valami rosszat követett el, és tudja, hogy amit elkövetett, rossz, és rosszul érzi magát miatta, és tudja, hogy miért érzi rosszul magát, akkor az tudatos bûntudat.
Túlságosan jól ismerte ahhoz, hogy szeresse vagy utálja: a múltjának egy része volt, mint egy régi barát, aki a hibái ellenére is barát marad, csak mert mindig is az volt.
Kezdte úgy érezni magát, ahogy a sivatagban érezte: mintha örökké kellene gyalogolnia, anélkül, hogy eljutna valahová.
Sosem bocsátunk meg azoknak, akiket megbántottunk.
- Férfiaknak és nőknek más álmaik vannak. (...) - És ha az álmokat összeadod, kijön belőle egy élet.
Aki hatalommal rendelkezik, de pénze nincs, rendszerint megvesztegethetőnek bizonyul, kivéve, ha elvei vannak.
A hiba, az hiba! Ha egy újabb hibát követünk el, abban sincs semmi kivetnivaló, de ugyanazt a hibát kétszer elkövetni ostobaság.
Mindig van lehetőség a tárgyalásra, és el lehet kerülni a katasztrófát.
A tétovázás gyengíti az akaratot. Nincs helye a kétségeknek. Cselekedni kell!
Ha már minden józan ésszel felépített elképzelés kudarcot vallott, akkor egy őrült terv is sikerrel járhat.
Egyedüli törvény: tedd, ami jól esik!
Amikor senkinek sincs semmije, akkor van meg mindenünk.
Az élet meditáció, minden más csak a figyelmet vonja el.
A bocsánatkérés csak arra szolgál, hogy a bûnös megkönnyebbüljön, s úgy érezze, hogy ugyanazt a hibát még egyszer elkövetheti.
Nem érdemes harcolni az ellen, ami elkerülhetetlenül bekövetkezik.
A világot nem lehet bombákkal megmenteni!
A házasság a legnagyobb hûtlenség.
A pénz szegénnyé tesz.
A veszedelmes szerelmi viszonyokról szóló történetek csak akkor élvezetesek, ha az olvasónak tökéletesen biztonságos szerelmi viszonya van.