Kollár Betti

Az írás ilyen: segít szavakba önteni a gondolatainkat, vagy akár megbirkózni a nehézségekkel.

Sokszor halljuk, hogy az életünk véletlenek sorozata, amelyek folyamán eljutunk valahonnan valahová. Csakhogy szerintem ezek a dolgok okkal történnek. Nem hiszek az eleve elrendelésben, pusztán abban, hogy ott és akkor az történik, aminek történnie kell.

Nem kell a múltunknak változnia ahhoz, hogy változzon a jelenünk. Azzal, hogy mi változunk, alakul a jelenünk és vele együtt a jövőnk.

A velünk született tehetség egy plusz adottság. De ha nem teszünk érte semmit, nyomába sem érünk azoknak, akik adottság nélkül is hajtanak. Mindig van hová fejlődni, és mindenkinek kell a gyakorlás, akármennyire tehetséges is.

Nem törekedhetsz folyamatosan arra, hogy másoknak megfelelj. (...) Azt nem lehet és nem is kell. Azok, akik szeretnek, tudják, milyen vagy. Akik szeretnek, azoknak semmit nem kell bizonyítanod.

Jó őszintén beszélni az érzéseinkről. Néha nem is az kell, hogy válaszokat kapjunk, vagy megoldást. Néha egyszerûen csak arra van szükségünk, hogy érezzük, nem vagyunk egyedül.

A szenvedély egyfajta megszállottság. A szenvedélyünket ûzni pedig kiteljesedés.

A valóság szeret beleszólni a dolgokba, és még jobban szeret mindent tönkretenni.

Néha azt is ki kell mondani, ami nyilvánvaló.

Nem kell olyanokkal barátkoznod, akik nem tudnak önmagadért szeretni.

Vannak olyan dolgok, amik így vagy úgy, de végül mindenképp bekövetkeznek.

Azt mondják, két szív, ha egyszerre dobban, az mindenestül felforgatja a világod. Csak meg kell találnod azt az embert, akinek a szíve ugyanazt a ritmust diktálja, amelyet a tied is. Szerintem ez nem egészen így van. Tény, hogy amikor rátalálsz arra az illetőre, az életed megváltozik. De nem felbolydul. Sokkal inkább... egyszeriben minden a helyére kerül.

Sokkal könnyebb túljutni a problémákon, ha szembenézünk és megbirkózunk velük, mint amikor próbálunk tudomást sem venni róluk.

Ez a te tested. Nem az a lényeg, mit gondol rólad a pasid, az anyád vagy a barátnőd. Ne mások határozzák meg a saját magadról alkotott képet! Az a legfontosabb, hogy te elégedett legyél önmagaddal.

A szerelem nem előre elrendelt dolog. Sosem tudhatod, kibe szeretsz bele, és azt sem, végül mi lesz a kettőtök történetének vége.

Az, hogy tetszeni szeretnél a párodnak, nem ugyanaz, mint amikor az elvárásainak próbálsz megfelelni.

Nincs rá szabálykönyv, hogy mikor hogyan kell érezned magadat. Merj szabadon érezni! Ha sírni van kedved, hát sírj, ha meg önfeledten táncolni, akkor tedd azt! Ezt te döntöd el.

Egy párkapcsolat sosem könnyû és sosem zökkenőmentes. Rengeteg idő és energia, mire kialakul a feltétel nélküli bizalom a másik irányába, mire megszûnnek a tabuk, és megteremtődik az az igazán biztonságos légkör, mikor a másikkal vagy.

Ijesztő megnyílni valakinek, akit nem ismerünk jól. Ijesztő közel engedni magunkhoz az embereket. Ijesztő félni a csalódástól és az elmúlástól. És sokkal könnyebb kiszolgálni ezt a félelmet azzal, hogy minimalizálom ezeknek a lehetőségét.

Az élet mindig megy tovább, mindegy, mivel állunk szemben. Sosem áll meg a kedvünkért, ezért nekünk sem szabad leragadnunk a múltban.