Lesznai Anna

Tudom, nem lehet megfogni a napot, tudom, nem lehet belesétálni a szivárványba, tudom, nem vagy szakasztott olyan, amilyennek látlak, tudom, hogy nem szerethetsz úgy, mint én szeretlek.

Mindig a nő a felelős a szerelemmegváltás sikeréért, mert a nő útja a szerelem.

Szolgáljon néked kezem és ajkam, Virágos réten meghajló térddel Rózsát és mámort gyüjtsek ölembe S adjam tenéked.

Ajkamba szállott pirosló vérem, Hogy közelgő ajkad jöttére érjen, Szemeim körül udvara támadt Királyi csókod kívánt nyomának. Hogy minden vágyad magába vésse, Megnyílott karom lágy ölelése. Szent aranyserleg lett az én testem, Hogy kelyhébe téged szomjún vehessen. S testté lett lelkem, beszédes lelkem, Hogy csókká válva megváltód lehessen.

Törjétek fel zárát az "én-álmodásnak" Hogy elepedt lelkem odaadhassam másnak - Másnak másnak másnak - ki megváltja tőlem Ki mint húrból hangot kicsalja belőlem - Ki valóra váltja - megitatja vérrel S megéteti könnyes szerelem kenyérrel!

Az én karom reszket ölelve téged, Az én szivemre verődik beszéded S hogy gyökeret vert tebenned a lelkem, Én felsikoltva önmagamra leltem.

Kerek háromszáz esztendő Vackorfának elegendő, Sok víg hajnal, sok kis madár Bogas ágam meglakta már, Sok avar gyûlt meg alattam, Sok kis magnak bölcsőt adtam, És gallyaim vígan hordták Gyermeküket, a vackorkát, Megtermettem fiam, lányom, Most megtermem hervadásom.