Mary E. Pearson

Három földrészen is végigkergetnélek, ha ez az ára, hogy veled legyek.

Sokkal egyszerûbb megelőzni a gondokat, mint utólag feltakarítani.

Bízz a benned rejlő erőben, és egy napon a lányodnak is tanítsd meg ugyanezt!

A nyerés néha nem csupán azon múlik, hogy ismered-e a szabályokat, hanem azon is, hogy el tudod-e hitetni az ellenfeleddel: ő jobban ismeri.

Az értelemből épített tornyok a fák tetejéig érnek. A hitből építettek a csillagokig.

Ezt az életet, ezt az álmot magam kovácsolom, és csak a képzeletem szabhat határt neki. Ebben az életben egyedül én parancsolok.

Az elkerülhetetlennel kétféleképpen lehet szembenézni: vagy odavonszolnak a sorsod elé, vagy megtámadod.

Egy álmot évekig kovácsolhatsz, hogy aztán egy pillanat alatt szilánkokra törjön.

Egyetlen kis család megváltozása nemigen számít egy olyan világban, amely évmilliárdok óta forog. Csakhogy egy kis változás miatt a világ másképpen foroghat egy család számára. És ez a változás akár egymilliárdféle is lehet.

Rájöttem, hogy a hit és tudomány egyazon érem két oldala - csak egy keskeny sáv választja el őket egymástól, amely mégis elég széles ahhoz, hogy egyik oldal se láthassa a másikat. Még azt sem tudják, hogy kapcsolatban állnak egymással.

Lelket csak egyszer kapunk.

Gyermekkoromban még csak néhány vakcinát ismertek, most pedig szinte minden betegség ellen létezik, mert addig kísérletezgettünk, hogy a végén sarokba szorítottuk magunkat. Ez talán fejlődés? (...) Néha az az érzésem, túl messzire mentünk.

Azt mondják, csak olyan eseményre emlékszik az ember, ami akkor történt meg vele, amikor már ismerte az annak leírásához szükséges szavakat.

Lehetséges, hogy életünk bizonyos eseményei kitörölhetetlen nyomot hagynak, az idő egy adott pontján megfagy egy részünk, s ez egyfajta etalonunkká válik, amelyhez életünk hátralévő részét viszonyítjuk?

Az, hogy valamit képesek vagyunk megtenni, még nem jelenti azt, hogy meg is kell tennünk.

Úgy érzem: ég és föld a különbség a szöveg emlékezetből való felidézése és egy igazi könyv kinyitása között, a lapokból áradó illat, a szóról szóra haladó olvasás, a szöveg formájában és a részletekben való elmerülés lehetősége miatt.

Az élet akkor a legédesebb, ha csontig hatol.

Egyes dolgokat muszáj elmondani, még akkor is, ha ostobaságnak hangozhatnak. Van, amit nem lehet későbbre halasztani. Mert lehet, hogy nincs "legközelebb".

Lehet, hogy az ember egész élete ebből áll csupán? Jelentéktelen apróságokból, amelyek végső soron összeállnak és létrehoznak egy személyt.

Bármiben hiszünk is, szertefoszolhat. Attól, hogy hiszünk benne, még nem válik létezővé valami.