Norman Doidge

Ha két ember elkötelezi magát egymásnak, gyökeresen meg kell változtatniuk addigi, gyakran önös szándékaikat, és módosítaniuk kell minden egyéb kötődésüket is ahhoz, hogy az új személyt befogadhassák az életükbe.

Ha beleszeretünk valakibe, akkor néha egyben ki is szeretünk egy előző szerelemből.

Gyászoláskor egyenként hívjuk elő az emlékeinket, újraéljük őket, majd engedjük, hogy tovaszálljanak.

Mindenkinek vannak aggodalmai. Azért aggódunk, mert intelligens lények vagyunk. Az intelligencia pedig előre tervez, hiszen ez a lényege; ugyanaz az intelligencia, amely lehetővé teszi, hogy tervezzünk, reménykedjünk, elképzeljünk és feltételezzünk dolgokat, azt is lehetővé teszi, hogy aggódjunk, és a dolgok negatív kimenetelére számítsunk.

Az időskor nem csupán a hanyatlás és a romlás időszaka, ahogyan azt sok fiatal gondolja. Az idősebbek gyakran fejlesztenek ki új készségeket, és sok esetben bölcsebbek és szociálisan is ügyesebbek, mint fiatalabb korban voltak.

A civilizáció kényes egyensúly, amelyet minden új nemzedéknek meg kell tanítani, és amely sohasem lehet egyetlen generációnál "mélyebb".

Amikor a számítógépek meghibásodnak, használóik mini-idegösszeomlást kapnak - és az "olyan, mintha elveszítettem volna az eszemet" panaszukban meglepően sok igazság van.

Tévedni épp oly emberi dolog, mint a hajlam, hogy tévedéseinkért elhárítsuk magunktól a felelősséget.

Akarni valamit és szeretni valamit - az két különböző dolog.

A romantikus szerelem olyan rendkívüli erejû érzelmeket vált ki, hogy képesek vagyunk átértékelni, mit is tartunk vonzónak, sőt, még az "objektív" szépségre vonatkozó vélemények sem számítanak.

Az agy jó kondícióban tartásához új dolgokat kell tanulnunk, ahelyett, hogy egyszerûen csak rég elsajátított fogásokat ismételgetnénk.

Szabályok nélkül könnyen a szenvedélyünk rabjává válhatunk.

Felügyelet nélkül, a saját naiv ítéletünkre hagyatkozva hamar alacsonyra tesszük a lécet, és olyan értékeket csodálunk, amelyek nem méltók hozzánk.