Gyászoláskor egyenként hívjuk elő az emlékeinket, újraéljük őket, majd engedjük, hogy tovaszálljanak.

Kapcsolódó idézetek

1. Csoszogunk előre, hagyjuk, hogy az élet megtörténjen velünk, és lassanként megtöltjük emlékeink éléskamráját.
2. Ha az ember megemlékezik valakiről, aki már meghalt, azzal talán egy icipicit még életben lehet tartani az illetőt. Kim Stanley Robinson
3. Amikor valaki visszatér a halálból, általában kicsit jobban tiszteljük. Christopher Moore
4. Bízzuk a halottakra, hogy a halottakat eltemessék, de amíg élünk, éljünk és legyünk boldogok. Lev Tolsztoj
5. A gyászon csak az idő segít, meg a körülöttünk lévők szeretete. Cassandra Clare
6. Megvan az ideje az emlékezésnek, és azután - ha az emlékezés már elvégezte a feladatát - elengedhetjük ezeket az emlékeket.
7. A közösen átélt élmények emlékezetünkben elraktározódnak, és gondolatban újra és újra "meríthetünk" belőlük. Gary Chapman
8. Mint ahogy az élvezetes élményeket a jelenben életre kelti az emlékezet, a fájdalmakat is újra átéljük, amikor emlékezünk rájuk.
9. Engedjük szabadjára gyászunkat, bánatunkat, adjuk ki dühünket is, szembesüljünk belső ürességünk érzésével, és közben gondoljunk arra, hogy Isten odafigyel ránk. Jodi Lynn Picoult
10. Amikor elveszítünk valakit, akit szeretünk, utánahalhatunk, vagy tovább létezünk, hogy ünnepeljük az életét.