Peter Atkins

Az élet nem más, mint harc. Olyan harc, amelyet végső soron nem cél, hanem széthullás vezérel. Ennek során gyenge minőségû energiát ürítünk környezetünkbe, belőle pedig jó minőségû energiát gyûjtünk magunkba. Bizonyos értelemben elrontjuk a külső világot, hogy rendben tarthassuk belső világunkat.

A káosz gyermekei vagyunk, és a változás mélystruktúrája a felbomlás. Lényegében nincs semmi más, csak a bomlás és a káosz feltartóztathatatlan áradata. Célnak nyoma sincs; semmi nem maradt ezen az irányultságon kívül. Ha tárgyilagosan pillantunk az univerzum mélyébe, kénytelenek vagyunk elfogadni ezt a kilátástalanságot.

Lehetséges persze, hogy valaki egyszerre tudós és hívő ember, de úgy vélem, hogy a szó legmélyebb értelmében vett tudós nem lehet ilyen.