Az élet nem más, mint harc. Olyan harc, amelyet végső soron nem cél, hanem széthullás vezérel. Ennek során gyenge minőségû energiát ürítünk környezetünkbe, belőle pedig jó minőségû energiát gyûjtünk magunkba. Bizonyos értelemben elrontjuk a külső világot, hogy rendben tarthassuk belső világunkat.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet egy harc. Az emberek harcolnak a kapzsiság és a tudatlanságuk belső ellenségeivel. Sokan megsebesülnek - vágyaik golyóitól. Paramahansza Jogananda
2. Minden, amit teszünk, minden gondolat, ami bennünk van, minden érzelem, amit megtapasztalunk, lebontható tiszta energiává. Az életünk energia, amely ûzi, keresi, hajtja a kicsiny világunkban a többi ember energiáját, és összeütközik vele. Az energia vonzza az energiát, a szándék természeti erővé válik, és nem létezik olyasmi, hogy véletlen. Tami Hoag
3. Az élet nem ajándék, nem lehetőség, hanem egy hatalmas kicseszés. A fogantatásod pillanatától harcolnod kell, aztán betegségek és gonosz emberek nehezítik a sorsodat, de küzdesz, nehogy meghalj! Viszont egyszer úgyis véged. Akkor mi értelme van a csatáknak? Hiszen az örök életet úgysem tudod magadnak kiharcolni. Csak reménykedem abban, hogy a mennyország létezik, és a lelkünk tovább él a testünk elmúlása után is.
4. Az élet maga nem megoldás, az élet nem választott, meghatározott, odarendelt egzisztenciamód. Egyszerûen csak: ellentétsoros vágyak és erők, kis ellentmondások sora, melyek - adott körülmények szerint - valami ocsmány véletlen jegyében vezetnek valahová, netán épp sehova sem. Antonin Artaud
5. A természet elemei háborúban állnak egymással, mert mi, emberek visszaéltünk a környezet biológiai rendszerével. Rosszul bántunk a légkörrel, rosszul bántunk az állatokkal. Rosszul bántunk embertársainkkal.
6. Az élet már csak ilyen. Folyamatos harc a túlélésért, a fennmaradásért, életben maradásért. A gazdagságért. Ambrus Attila
7. Az élet nem ér semmit, mert rövid. Az az értelme, hogy elfogyjon, használjuk, töltsük, éljük, érezzük, hogy megtöltsük annyi hibával és csodával, amennyivel csak tudjuk. És aztán el kell engedni.
8. Nem a körülöttünk lévő életet kell kedvünk szerint elrendezni, hanem önmagunkat kell megtörni, meghajlítani, hogy mindenféle életre alkalmasak legyünk. Lev Tolsztoj
9. Békében is úgy kell élni, mint a háborúban. A háború: az élet lecsupaszított lényege. Az élet lényege pedig: harc az életért. Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
10. Az életet magát sem megunni, sem nem szeretni már, nem lehet. Az élet bennünk van, magunkban, tehát amikor az életet szeretjük, magunkat szeretjük s azok a dolgok, melyek a megunást előidézik, külső behatások, melyeket az élethez való erős és őszinte ragaszkodással s az emberek által kitalált boldogságokról való lemondással le lehet küzdeni. Lux Terka