Publius Naso Ovidius

Nézd ki először akit méltónak ítélsz szerelemre, Hogyha ujoncként jössz vívni szerelmi csatát; Másodszor törekedj elnyerni szívét kegyesednek, Légy harmadszor azon, hogy ki ne hûljön a láng.

Szívemmel szívtelenül többé sose játssz!

Akit semmivel sem vádol a lelke, neveti a pletykákat.

Kezdetben állj ellent, mert késő az orvosságot készíteni, mikor a baj a hosszú késedelem révén elhatalmasodott.

Hol kicsi pénzen ezer színt kaphat az ember, ugyancsak Balga, ki öltözetén hordja egész vagyonát.

Kevesebbet vétkezik, ki vétkezni mer.

A szakadatlan aratástól kopár lesz a mező.

Csak későn hisszük el azt, mit fáj elhinni.

S mert egyetértésben töltöttük az életet együtt, egy legyen elhívó óránk, sose lássam a sírját én feleségemnek, ne temessen el ő soha engem.

Még ha felháborít is: a tiltott gyönyör örömöt szerez.

Tûrj és tarts ki, ez a fájdalom hasznodra lesz egykor.

A végkifejlet igazolja a cselekményt.

A férfiaknak nem kell sokat törődniük a külsejükkel, az is jól áll nekik, ha elhanyagoltak.

Az erős, szívós ölelés eggyé teszi őket, nincs már két testük, de azért kettős az alakjuk, nem fiu az, sem nő: mindkettő s mégsem e kettő.

Mindig a tilosra törekszünk, és a megtagadott dolgokat kívánjuk.

A vízcsepp kivájja a követ, a gyûrût elkoptatja a viselés.

Nyugodt víztől is irtózik a hajótörött.

A részegség szándékos őrület.

A szerelem először gyönyört ad, de végül csak fájdalmat a szívnek.

A vágy és a harag a legrosszabb tanácsadók.