Road

Ölj meg, december, és temess el a hóesés alá! Legyen olyan szép, ahogy szeretném, a hófehér halál! Ölj meg, december, és felejts el úgy, mint a többiek! Ezen a világon úgysem hiányzom szerintem senkinek.

Csak benzin legyen, ez épp elég nekem, és a boldogságom szedi a lábát. A térkép a fejem, az utat ismerem talán, de igazából az se baj, ha eltévedek, mert addig is megyek, néha túl a józan ész határán.

Ha gyorsabb akarsz lenni, az úton egyedül indulj el, de ha igazán messzire akarsz jutni, melléd egy társ is kell.

Ne a kérdések után fuss, az egyensúlyra koncentrálj! Hogy még előrébb juss, válaszra kell találj.

Hosszú évek óta számoljuk a percet. Ennyi elég volt, tegyünk végre rendet! Szembefordulunk, megküzdünk az árral, leszámolunk ma minden hazugsággal. Rakjunk egy nagy tüzet, és hagyjuk porig égni! Ha van miért meghalni, van értelme élni. Holnaptól a világ a nevünket kiáltja, hősöket szül majd a bátrak éjszakája.

Sosem leszek jó, már tudom, meg azt, hogy nem is akarok. Tíz körömmel, térdre rogyva szárazföldet kaparok, gödröt ások, belefekszem, átalszom egy századot. Elfáradtam, beleuntam, és nem kérek bocsánatot.

Nincs mentség a bûneimre, ne is keress szavakat, hisz jó szándékkal indul útnak minden önző akarat.

Nem kell más! Nem értek a szóból, Sose legyen elég a jóból, Örökre elcsábítottál! Nem kell más! Úgy akarlak téged, Nem érzed, megőrülök érted, Adj hát nekem egy éjszakát! És nem kell más!

Nélküled nincsen, Nincs ami jó, Nekem te vagy a minden, Az árnyék, a fény, a csönd és a szó.

Amíg lélegzem, Minden mozdulatban kell éreznem, Álmomban és a testedben Nem láttál, én meglestem, Lehetsz némán, vagy szótlanul, A szemed tükrében ott lapul, Ott van mindig, ahol keresem, Tudom mit jelent, mi az a szerelem...

Te vagy, aki az életnek értelmet ad. Szemed azúrkék oltóanyag, amiből egyetlen csepp is elég, és örökké szerelmes leszek beléd.

Ugyanazt kaptam, Amit én is adtam, Azt a szilánkformát, Ugyanazt a csorbát.

Hiszek egy Istenben, aki pont azért tart életben, mert ő is ugyanúgy van velem, ó, hogy hisz bennem!

De bárcsak a szívem cserélhetném újra, és a régit meghagyhatnám élve, hogy kérdezzem évek múlva, helyes választ remélve.

Szeress úgy, ahogy én nem mertem, találd meg azt, amit én mindig kerestem. Éld meg az örömöt, kerüld a bánatot, és ami másnak láthatatlan, te azt is láthatod.

A világ csak ámít, hazug szavak, és az a titka, hogy ne hagyd magad, mert az, ami számít, a te fegyvered, hogy a szíved tiszta, és helyén az eszed.

Nem tudom, mi újat mondhatnék neked, az összes mesémet már régen ismered. Te vagy a mindenem, a kezdet és a vég, azt hiszem, megtaláltam benned az élet értelmét.

Ha élhetnék többször más helyen újra, akkor is eljönnék erre az útra.