Robert Lawson

Nem a minket körülvevő világban kell ellenségeket keresnünk, hanem minden ember önmaga legnagyobb ellensége.

Tetteink sosem maradnak jutalmazatlanul, vagy éppen büntetlenül.

Ahogy az ember járja az útját, úgy szembesül az élet nehézségeivel, szenvedéseivel, melyek csak az élet szépségeibe való alámerüléskor, és azok megértésekor válnak érthetővé, logikussá.

Minden szenvedés forrása az ellenállás, a pillanat el nem fogadása.

Minden cselekedeted következményekkel jár, ahogy annak is megvannak a maga utóhatásai, ha valamit nem teszel meg.

A szem a lélek tükre. Mindegy, milyen szín mögé rejtőzik, a lélek lángja ismerős pislákolásként ragyog fel.

Ami valójában vagy, az a lelked, nem a tested. A test csupán egy hordozó, ami segít megtapasztalni a fizikai világot mindennapjaid során.

Az életet élvezni kell, szeretni a mindennapokat és mindent, ami körülvesz minket, megtanulni elfogadni és hálásnak lenni érte, mert minden azért történik, hogy segítsen nekünk, még ha ez olykor elképzelhetetlen is.

Minden embernek meg kell tanulnia két alapvető dolgot: fogadni, ami jön, elengedni, ami megy.

Mindent visszakap az ember, amit ad. És pontosan úgy, ahogyan adta.