Santideva

Nincs annyi bőr a világon, amennyivel beboríthatnánk az egész földet, hogy soha többé ne menjen tüske a talpunkba, de nem is kell. Elég egy akkorka darab, amekkora a talpunkat beborítja.

Mindazok, akik boldogtalanok, azért boldogtalanok, mert saját boldogságukat keresték; mindazok, akik boldogok, azért lettek azok, mert mások boldogságát keresték.

Elvadult, kavargó tömegben Vigyázva óvjuk sebeink; Ugyanígy, gonosz társaságban, elmém sebeit óvnom kell szüntelen.

Az egész földet bőrrel fedni be, E célra elég bőrt hol találsz? Cipőd talpán ha bőrt viselsz, Felér az egész földet takaró bőrrel. Ekképp a dolgok külső folyását Megfordítani nem lehet, Ám elmémen ha fordítok, Fordítani még mi máson kell?

Utam veszélyeit kutatva, A négy irányba tekintek újra és újra. Amikor megállok és megpihenek, Hátrafordulok, visszanézek a megtett útra. Megvizsgálom elöl, s magam mögött, Folytassam-e utam, vagy visszaforduljak. Így aztán minden helyzetben Ismerni fogom tennivalómat.

Ha valamit elterveztem s elkezdtem, Figyelmem ne térjen semmi másra; Rögzítsem elmém e tárgyra, És törekedjek egyedül ennek megvalósítására. Ha így teszek, mindent jól elvégzek; Minden elvégzetlen marad, ha másként teszek.

Nagy meggyőződéssel és hittel, Állhatatosan, odaadóan, szívélyesen, Visszafogottan, lelkiismeretesen és szelíden Munkálkodok mások boldogságáért.

Tested hajó - így tekintsd - Jövés-menés jármûve; És, hogy teljesíthesd minden lény javát Elmédhez hû testté alakítsd.

A kócsag, macska, s betörő Zajtalan, vigyázva jár; Áhított célja így teljesül. A bölcs viselkedése is mindig ehhez hasonló.

Ha van a bajra ellenszer, Mire jó a csüggedés? És ha nincs rá ellenszer, Csüggedésnek mi haszna?

Hosszú élet vagy rövid, egyre megy, A halál óráján mindkettő véget ér.