Soros György

A változás nem felülről jön, hanem azoktól, akik a földön járnak, és kitapossák az utat.

Az emberi és állampolgári jogok érvényesülésének, a demokratikus folyamatoknak a támogatása hosszú távon akkor is fontos, ha belátható időn belül nincsen sok remény.

A történelem alakulását nagymértékben befolyásolják a különféle téveszmék és félreértelmezések.

A világról alkotott képünk sohasem lehet tökéletes, hiszen mi magunk is résztvevői vagyunk azoknak az eseményeknek, amelyeket meg akarunk érteni. Természetesen egyéb tényezők is befolyásolhatják ismeretszerzésünk hatékonyságát, ám az emberi történések tökéletes megértését akadályozzuk meg azzal, hogy részei vagyunk a világnak.

Abnormális időkben a normális szabályok nem mûködnek.

Ha valami szilárdra szeretnénk támaszkodni, nincs másunk, mint az értékeink és a meggyőződésünk.

A vállalatok a környezetük felhasználása révén jutnak nyereséghez. A bánya- és az olajvállalatok a fizikai környezetüket aknázzák ki, a közösségi médiavállalatok pedig a társadalmi környezetüket. Ez kiváltképp alávaló, mert a közösségi médiavállalatok befolyásolják az emberek gondolkodását és viselkedését anélkül, hogy ez utóbbiak ennek tudatában lennének. Ennek messzemenő negatív következményei vannak a demokrácia mûködésére nézve.

A közösségi médiavállalatok becsapják a felhasználóikat azzal, hogy a figyelmüket manipulálják és saját üzleti céljaiknak megfelelően irányítják. Tudatosan törekednek arra, hogy függőséget alakítsanak ki az ügyfelekben a szolgáltatásaik iránt. Ez nagyon káros, különösen a fiatalok esetében. Van valami hasonlóság az internet-platformok és a szerencsejáték-szolgáltatók között. A kaszinók is kifejlesztettek technikákat arra, miként lehet a szerencsejátékosokat magukhoz kötni, amíg aztán azok eljátsszák az összes pénzüket, sőt még azt is, ami nem az övék.

Azt kell tennünk, amit helyesnek gondolunk, függetlenül attól, hogy sikeresek leszünk vagy sem. Ez a nagy különbség a filantrópia és az üzleti befektetés között.

Vannak gazdag emberek, vannak, akiknek akadnak meglátásaik, és vannak, akik számára fontos az emberiség, de ritkán van meg ez a három egy emberben. Csupán ez a hármas az, ami kielégíti az ambícióimat.

Számomra az altruizmus és a filantrópia nem kötelesség, hanem élvezet és kielégülés. Ezt a luxust a gazdag emberek engedhetik meg maguknak. Sokkal többre értékelem a filantrópiát, mint, mondjuk, a mûkincsek gyûjtését.

A filantrópia értéke nem az arra fordított összegben van, hanem abban, ahogy elköltik.

Kevés természetellenesebb és hálátlanabb dolog van, mint önzetlennek lenni.

A demokráciát nem lehet kívülről erőltetni; maguknak az embereknek kell kiállniuk érte és megvédeniük.

Az emberek ismereteket szerezhetnek egyes tényekről, de amikor elméleteket vagy általános képet kell kialakítaniuk, a nézőpontjuk szükségképpen torz vagy következetlen, netán mindkettő egyszerre.

Az ész a szenvedély rabszolgája. A testtől függetlenedett intellektus vagy ész csak a képzeletünk játéka.

Csupán egy objektív valóság van, de szubjektív nézet annyi van, ahány gondolkodó résztvevő.

A társadalomtudomány képes arra, hogy megváltoztassa az objektív valóságot oly módon, hogy hatással van a résztvevők nézeteire, a természettudomány viszont nem, hiszen a természettudomány által vizsgált jelenségeknek nincsenek gondolkodó résztvevői.

Egy hamis magyarázat szubjektíve lehet vonzóbb, mint amit igaznak tartok.

Az idő- és kontextusfüggő elméletek hasznosabb eredményeket hoznak, mint az örök és egyetemes általánosítások, amelyek megalapozatlan előfeltevésekre épülnek.