A vállalatok a környezetük felhasználása révén jutnak nyereséghez. A bánya- és az olajvállalatok a fizikai környezetüket aknázzák ki, a közösségi médiavállalatok pedig a társadalmi környezetüket. Ez kiváltképp alávaló, mert a közösségi médiavállalatok befolyásolják az emberek gondolkodását és viselkedését anélkül, hogy ez utóbbiak ennek tudatában lennének. Ennek messzemenő negatív következményei vannak a demokrácia mûködésére nézve.

Kapcsolódó idézetek

1. A világ óriási bajban van, ami részben vagy sok tekintetben a kapitalizmusnak is köszönhető, mert azok a közösségi oldalak, amik baráti összekapcsolódásokat ígérnek, valójában abból szereznek hatalmas profitot, hogy gyûlölködő tartalmakkal pörgetik az emberek agyi ingerületátvivő anyagait. Ez hosszú távon felszámolja a tényeket, nem lehet ellenőrizni az információkat, ami kicsinálja a demokráciákat, és megrontja a társadalom csoportjai közti kapcsolatokat is.
2. A közösségi média hatalmas üzletet csinál abból, hogy a figyelemnek nem akaródzik vesződni és koncentrálni, hogy szétszórtságra, kellemes időtöltésre, szórakozásra vágyik, és mivel ráadásul a tömegek figyelme hiánycikk, megszerzéséért nagy konkurenciaharc folyik. Ebben az üzletágban az nyer, aki a legjobban kiszolgálja a figyelem igényeit, akinek nem derogál provokálni, aki nem riad vissza az aljasságtól, mások megsértésétől. Fő, hogy a világ felfigyeljen, klikkeljen, felháborodjon, beszéljen és írjon. Axel Hacke
3. A közösségi médiavállalatok becsapják a felhasználóikat azzal, hogy a figyelmüket manipulálják és saját üzleti céljaiknak megfelelően irányítják. Tudatosan törekednek arra, hogy függőséget alakítsanak ki az ügyfelekben a szolgáltatásaik iránt. Ez nagyon káros, különösen a fiatalok esetében. Van valami hasonlóság az internet-platformok és a szerencsejáték-szolgáltatók között. A kaszinók is kifejlesztettek technikákat arra, miként lehet a szerencsejátékosokat magukhoz kötni, amíg aztán azok eljátsszák az összes pénzüket, sőt még azt is, ami nem az övék. Soros György
4. A környezeti és egyéb nehézségek oka általában nem egyszerûen az, hogy egyes gonosz emberek önző módon, a szomszédjaik kárára akarnak meggazdagodni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a közös jövő eldöntésében különböző szemléletmódok csapnak össze egymással. Jared Diamond
5. Hogyan gazdagodnak meg az emberek? Elérhetik ezt tisztességes és becstelen eszközökkel egyaránt, üzleti vállalkozásokkal, eltulajdonlás vagy öröklés révén is. Piacokat teremtenek és manipulálják azokat. Legyőzik vagy felszámolják a konkurenciát. Befolyást szereznek vagy vásárolnak a politikai, a kulturális és a társadalmi elit bizonyos köreiben. John Kampfner
6. Ha valaki gyárat épít a folyó partján, és csak egyre bővíti azt, mert egyre több profitra törekszik, és nem törődik azzal, hogy megmérgezi vele a vizet és a levegőt, nem érdekli, hogy mi történik a világgal, nem kommunikál senkivel sem maga körül - az csak nőni akar, a legnagyobb gyár akar lenni a világon, a legtöbb pénzt akarja keresni... Ez rák, ez a világ rákja. Feldmár András
7. - Az emberiség egy hatalmas, kreatív termelőrendszer, elég rosszul megszervezve, de mûködik, ontja a javakat. A politikai lopás csupán jól mûködő mechanizmus arra, hogy a javak a fogyasztókhoz kerüljenek. Mégsem lehet mindent kidobni. - Most gúnyolódsz velem? Néhánynak minden, soknak semmi? - Ez se igaz, az a néhány csak a hatalomból kap mindent, a javakat visszaosztják, senki sem tud tízszer annyit enni vagy ötven jachtot úsztatni, ezért alkalmazottaik vannak, szolgáltatásokat vesznek igénybe, és így szétosztják a tulajdont, amit a politikában szereztek. Különös mechanizmus, de az emberiség ekkora tömegben így mûködik. Csányi Vilmos
8. Számomra furcsa, ahogy egyesek a kapcsolatrendszereikkel bánnak. Szinte csak úgy barátkoznak, hogy abból előnyük származzon, és csak azt nézik, milyen hasznot húzhatnak belőle, hogyan érvényesülhetnek általa. Garas Dezső
9. A napilapok manapság alapvetően olyan nyereségorientált vállalatok, amelyek azt adják el a népnek, amit az igényel. Ahelyett, hogy irányítanák a közvéleményt, inkább követik, és igyekeznek előre kitalálni, hogy egy adott témáról mit is szeretne gondolni a nagyközönség. (...) A híradások ennek megfelelően túlnyomórészt negatívak: mivel mindig valami meglepő dologról kell szólniuk, nyilvánvaló, hogy azt helyezik előtérbe, ami elromlott, félresikerült.
10. A városlakóknak több kell annál, mint amit a környezetük meg tud adni. Az élelmet, a vizet és az energiát máshonnan kell beszerezniük. Innentől kezdve már teljesen mindegy, milyen békés és nemes eszményeket dédelgetnek az emberek a szívükben. Az ilyen társadalom szükségszerûen hódításra és pusztításra épül, mert senki sem adja oda önként a földjét, a vizét vagy az erdőit. Amikor a város feléli a saját erőforrásait, kénytelen máshová nyúlni értük. Ez az elmúlt tízezer év története röviden. Újra és újra ugyanaz a minta ismétlődik: egy felduzzadt hatalmi központ körül meghódított területek sorakoznak, melyekből a központ addig szivattyúzza ki, amire szüksége van, amíg végül az egész össze nem omlik. Derrick Jensen