Ugrás a tartalomra
-
Az embergyerekek a legelesettebbek a világon. Teljesen védtelenül születnek meg, de ösztönösen tudják, hogy a körülöttük lévő felnőtteknek szeretniük kell őket, különben nem tudnának megfelelő módon gondoskodni róluk. Nem elég etetni és ruházni őket. Gépek is életben tudnának tartani egy csecsemőt, ám akkor nem fejlődhetne ki benne az intelligencia és a kedvesség, és tényleg különös teremtmény válna belőle. Mindehhez úgy jut hozzá, hogy szülei gyengéden gondoskodnak róla, énekelgetnek neki, beszélgetnek vele, ringatják, csiklandozzák, szeretgetik: ettől a baba megtelik életerővel, és úgy dönt, hogy az élet szép. Ebben a szituációban testi-lelki szükségletei egyaránt kielégítésre lelnek, emellett egy alapvető felismerésre is jut: "Biztonságban vagyok és szeretnek". És ezt örökre magával fogja vinni.
-
-
-
A lányok lelke - akár a vadállatoké - erős és bölcs, de egyben gyanakvó is. Időre és nyugalomra van szüksége, hogy megmutatkozzon. Mihelyt egy lány rátalál a lelkére, már lesz muníciója, hogy szembenézzen az élet nagy kérdéseivel, hogy megválassza partnereit, barátait, döntsön életpályájáról. Ha egy lány ismeri a saját lelkét - még ha érzékeny kislány is -, lesz benne elég erő ahhoz, hogy ne egykönnyen befolyásolják nemtörődöm fiúk és hamis barátok. Lojális lesz és kemény, meg fogja védeni azokat, akik a környezetében vannak - és önmagát is.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A csecsemők csecsemők. Az, hogy fiúk vagy lányok-e, számukra egyre megy, és nekünk sem kell, hogy ez problémát jelentsen. A csecsemők szeretik, ha dajkálják őket, ha játszanak velük, ha csiklandozzák őket, és szeretnek gügyögni is; fel akarják fedezni a világot, és azt akarják, hogy dobálják őket.