Szőcs Zoltán

Trianon territoriálisan elcsatolt tőlünk országrészeket, Ady szellemileg örökre hozzánk csatolta Párizst.

A világ nem azért van, hogy jó emberek boldogan éljenek benne, hanem azért, hogy a rosszak jóvá legyenek.

A legnagyobb igazságok csak ingyen mondhatók ki, fizetni csak a hazugságokért szoktak, minél nagyobb, annál többet.

Ne akarjunk több lenni önmagunknál - ezt kellene eltanulnunk a holt anyagtól.

A nagy szellemek legtöbbjének megvolt a maga elefántcsonttornya, ahová bezárkózott, elmenekült a világ elől, mert semmit sem akart látni belőle: alkotói identitását és erejét éppen a világtól féltve, annak kirekesztése által erősítve meg.

A csönd bizonyos értelemben olyan, mint a köd, aki benne sétál, eltévedhet... minden korszaknak, kultúrának, értékrendnek megvan a neki megfelelő csendminősége, és akik a csendben szeretnek sétálgatni, gyanútlanul átkerülhetnek abba a másik csendbe, amely már nem az ő koruké.

A végtelen lehetőségekből véges lehetetlenség lesz, mire megöregszünk.

Az áldás akkor hat, ha az áldásadó hisz benne. Az átok akkor, ha a megátkozott elhiszi.

Ha nem lehetnek titkaid, nem vagy szabad ember.

Jótetteidért cserébe újabb jótetteket várnak tőled atyafiaid.