Tendzin Gjaco

Öt érzékszervünk olyan nyílásoknak felel meg, melyeken keresztül minden inger eljut hozzánk, s ezek az ingerek később gondolatokká, elméletekké alakulnak.

Nincs szükség templomokra, nincs szükség bonyolult filozófiára. Saját agyunk és saját szívünk a mi templomunk, a filozófia pedig a kedvesség.

Ne higgyük azt, hogy később lesz idő!

Egy hangtalan teremtmény számára az élet pont annyira értékes, mint az embernek. Az ember élni és nem halni akar, boldog akar lenni, és fél a fájdalomtól, pont úgy, mint a világ összes teremtménye.

Természetesen a legtöbben közülünk békés halált szeretnének halni, ám az is világos, hogy nem remélhetjük, hogy békésen halunk meg, ha életünk tele volt erőszakkal, ha lelkünket állandóan olyan érzelmek tartották izgalomban, mint a harag, a ragaszkodás vagy a félelem. Így ha jól akarunk meghalni, meg kell tanulnunk jól élni.

Ha másvalaki haldoklik, semmiképpen se zaklassuk fel azzal, hogy még több ragaszkodást, illetve haragot vagy gyûlöletet keltünk benne! Ne siránkozzunk a halálukon, ne kapaszkodjunk beléjük, ne sírjunk a jelenlétükben! Inkább segítsünk nekik abban, hogy értelmes módon távozhassanak el!

Ha számolsz a haláloddal, nem okoz meglepetést. Nem kell aggódnod miatta. Olyannak találod, mintha csupán ruhát váltanál. Vagyis amikor találkozol vele, képes leszel megőrizni elméd nyugalmát.

Emberi lényként mindannyian boldogságra vágyunk és igyekszünk elkerülni a szenvedést. Saját, korlátozott tapasztalataim szerint minden értékes, pozitív lelkiállapot megteremtése és fenntartása igen komoly feladatot jelent.

A béke az emberi jogok tiszteletben tartása, az ellátás megszervezése, az egyes ember és a nemzetek szabadsága után következik. Ám a valódi béke önmagunkkal és körülöttünk az egész világgal a lelki békesség, a megnyugvás elérésével valósítható meg.

A bolygónk az otthonunk, az egyetlen otthonunk. Mégis hová akarunk menni, ha ezt tönkretesszük?

Azzal, ha megadjuk magunkat a haragnak, nem szükségképpen ártunk az ellenségünknek, de minden bizonnyal ártunk magunknak.

Az igazi meditáló arról ismerszik meg, hogy a negatív érzelmektől való megszabadulással képes fegyelmezni az elméjét.

Az együttérzésből az merít legelőször hasznot, aki érzi.

A valódi béke az, amikor az elménk napi 24 órán át mentes a félelemtől és a szorongástól.

Mennyi mindent kell még tennem a bennem rejlő harag, ragaszkodás, gyûlölet, büszkeség és féltékenység ellen! Ezekre minden áldott nap oda kell figyelni.

Ha békében akarsz élni, teremts békét magad körül.

A boldogságot nem készen kapjuk - tetteinkből fakad.