Thomas Paine

Szeretem azt az embert, aki a bajban is tud mosolyogni, aki képes erőt meríteni a gyötrelemből, és ez a bátorságában visszatükröződik.

Amennyire megrázó, annyira igaz, hogy minden országban vannak, akik a háborúból és a nemzetek közötti viszály szításából élnek; de sokkal megbocsáthatatlanabbá válik ez, ha azok tekintik feladatuknak, hogy konkolyt hintsenek és előítéleteket tápláljanak a nemzetek között, akik részt vesznek egy ország kormányzásában.

Minden országban van annyi bölcsesség, ha megfelelően használják, amennyi minden célra elegendő.

Ha léteznék olyan ember, akinek transzcendentális bölcsessége annyira meghaladná az összes többiét, hogy egy nemzet irányításához szükség volna erre a bölcsességre, akkor lehetne valami értelmet tulajdonítani a monarchiának. De ha körülnézünk egy országban, és azt látjuk, hogy minden rész érti a maga dolgát, és amikor körülnézünk a világban, és azt látjuk, hogy az összes ember közül a királyok fajtájába szorult a legkevesebb képesség, értelmünk nem tehet egyebet, mint hogy megkérdezi: mire tartják ezeket az embereket?

Az emberiség nagy részét két ellentétes dolog, az értelem és a tudatlanság befolyásolja. Ha bármelyik elég hatalmassá válhat egy országban, a kormányzat gépezete könnyedén mûködik. Az értelem önmagának engedelmeskedik, a tudatlanság pedig mindennek aláveti magát, amit parancsolnak neki.

Az én boldogságom a függetlenség, és úgy nézem a dolgokat, ahogy vannak, tekintet nélkül személyekre és helyekre: hazám a világ, vallásom pedig az, hogy jót kell tenni.

Az igazság ellenállhatatlan természete olyan, hogy nincs szüksége másra, mint hogy szabadon megjelenhessék. A napnak sem kell felirat, amely megkülönbözteti a sötétségtől.

Az emberek közt uralkodó rend nagyrészt nem a kormányzat következménye. A társadalom elveiből és az ember természetes alkatából ered. Előbb létezik, mint a kormányzat, és akkor is léteznék, ha megszüntetnék a kormányzat formaságát.

Senki sem képes a társadalom segítsége nélkül kielégíteni saját szükségleteit, és a mindenkiben mûködő szükségletek olyan természetesen kényszerítették az embereket társadalomba, ahogy a gravitációs erő hat a tömegközéppont felé.

A civilizált élethez csak néhány általános törvény kell, ezek pedig annyira közhasznúak, hogy akár kormányzati formák kényszerítik ki őket, akár nem, az eredmény szinte ugyanaz lesz.