Ha léteznék olyan ember, akinek transzcendentális bölcsessége annyira meghaladná az összes többiét, hogy egy nemzet irányításához szükség volna erre a bölcsességre, akkor lehetne valami értelmet tulajdonítani a monarchiának. De ha körülnézünk egy országban, és azt látjuk, hogy minden rész érti a maga dolgát, és amikor körülnézünk a világban, és azt látjuk, hogy az összes ember közül a királyok fajtájába szorult a legkevesebb képesség, értelmünk nem tehet egyebet, mint hogy megkérdezi: mire tartják ezeket az embereket?

Kapcsolódó idézetek

1. Mi indokolja a kormányzat létezését? Miért mondanak le szabadságukról és alkotókészségükről az emberek, és ruházzák át néhány kiváltságosra? Miért teszik képessé őket arra, hogy kényükre-kedvükre használják a közösség erejét? Tán oly különleges tehetséggel vannak megáldva, hogy elég megcsillantani tudásukat, és máris mindenki elhiszi, hogy hivatva vannak emberek ezreinek nevében fellépni és képviselni érdekeiket, mindenkiét, az érintetteknél is hatékonyabban? Egy kis okoskodástól már oly tévedhetetlenek és feddhetetlenek, hogy a közösség tudásukra és jó szándékukra bízhatja sorsát? S még ha létezne is határtalan jóság és határtalan tudás, s feltételeznénk azt - amire még nem volt példa a történelemben - , hogy a kormányzati hatalmat mindannyiunk közül a legrátermettebbek és a legderekabbak birtokolják, vajon kormányzati hivataluk elősegítené-e magasztos képességeik kibontakoztatását? Errico Malatesta
2. Valahányszor a filozófusok és költők valamilyen igazságot, nézetet vagy elvet túlhaladnak és félretesznek, akkor érkezik nagy lassan egy-egy király, aki épp most jut el idáig, aki most épp ezt tartja a legújabbnak és legjobbnak, és azt hiszi, hogy aszerint kell cselekednie... Bizony így áll a dolog a királysággal! A királyok nemcsak nagy emberek, sőt, nagyon is középszerû emberek, mindig elmaradnak néhány stációval. Thomas Mann
3. Az emberiség egyik tehetsége sem olyan értékes, mint a szónoki képesség. Annak, aki a magáénak tudhatja, nagyobb hatalma van még a királynál is. Az ilyen ember önálló erő a világban. Winston Churchill
4. Mi volt e hatalom értelme? Minden emberi hatalomban van egy kevés finom és alig érezhető megvetés azok iránt, akik fölött uralkodunk. Emberi lelkek fölött csak akkor tudunk teljesen uralkodni, ha megismerjük, megértjük és nagyon tapintatosan megvetjük azokat, akik kénytelenek megadni magukat. Márai Sándor
5. Szüntelen azzal büszkélkednek nekünk, hogy milyen fontos és hasznos a túlvilági élet hittétele; mint mondják, akkor is hasznos, ha nem volna igaz, mert kedvezően befolyásolja az embereket és az erényre sarkallja őket. De valóban igaz-e az, hogy e dogma hatására az emberek bölcsebbekké és erényesebbekké válnak? Azok a nemzetek, amelyekben él ez az elképzelés, példamutatóak-e erkölcseiket és viselkedésüket tekintve? A látható világ nem kerekedik-e mindig a láthatatlan világ fölé? Ha azok, akik az emberek tanítására és kormányzására hivatottak, maguk is felvilágosodottak és erényesek lennének, akkor a realitások talaján állva sokkal jobban betölthetnék tisztüket, mint a haszontalan ábrándok felhasználása révén; de a törvényhozók - ravaszok, nagyravágyók és romlottak lévén - mindenütt egyszerûbbnek vélték, ha a nemzeteket mesékkel elaltatják, ahelyett, hogy az igazságra tanítanák, kifejlesztenék elméjüket, érzékelhető és valóságos indítékokkal sarkallnák az erényre, és ésszerû módon kormányoznák őket. Jean Meslier
6. A legbölcsebb ember is húzza meg magát szerényen. Mert miből áll a nagy bölcsessége? Talán abból, hogy legfeljebb egy félrőffel tovább lát a másiknál, a közönséges eszûnél, egy félrőffel, egy olyan horizontba, amely egy billió mérföldre terjed. Az egész mély látás csak egy valamivel kisebb vakság. Hát érdemes ezért a csekélységért annyi hûhót csinálni? Szétosztályozni az embereket, hogy ezek az okosak, emezek a nem okosak, azok a bolondok, mintha a mákszemeket szétraknák: kis mákszemek, nagy mákszemek. Mikszáth Kálmán
7. Ha hatalmat kap a kezébe, az ember mindig élni fog vele. Az öröklődés tudománya pedig hamarosan elképesztő hatalmat biztosíthat, és valahol egy országban, a talán nem is annyira távoli jövőben, ezt a hatalmat a nemzet összetételének felügyeletére használhatják. Hogy ez végső soron jó vagy rossz lesz az adott nemzet, vagy akar az emberiség számára, az már egy másik kérdés. Az előre tekintők számára viszont aligha kérdéses, hogy ez meg is fog történni. William Bateson
8. Tudta jól (...), hogy miért jön a nagyvilágra minden ember, hogy külön kicsiny világából kukucskálva láthassa, de meg is érthesse; és ne csak érthesse, de megértvén megszeresse; és megszeretvén mások világát leljen legvégül megint magára. Mert ilyen a világ kereke, így forog körbe, a vágy, a szeretet és a béke tisztasága felé, egyiket a másikba fûzve, így hajtva az embert... De van, hogy a szeretet erősebb a megértésnél, gyorsabb a meglátásnál, és akkor a bölcsesség - látszólag - búcsúzni kényszerül.
9. Az emberiség nagy részét két ellentétes dolog, az értelem és a tudatlanság befolyásolja. Ha bármelyik elég hatalmassá válhat egy országban, a kormányzat gépezete könnyedén mûködik. Az értelem önmagának engedelmeskedik, a tudatlanság pedig mindennek aláveti magát, amit parancsolnak neki. Thomas Paine
10. Egy lény sem képes anélkül túlélni, hogy ne bízna vagy tisztelné a másikat, valakit, aki jobb, mint ő. Hogy megszüntessék ezt a nyomást, azok, akik jobbak a többinél, megpróbálnak még feljebb jutni. Azok, akik felsőbbrendûek, keresik a még erősebb énjüket, amiben hisznek. Így születnek a királyok.