A jóság és rosszaság, az irgalom és kegyetlenség (...) furcsa viszonyban állanak egymással. Elválaszthatatlanul együtt mûködnek, az egyik el se képzelhető a másik nélkül, akárcsak az, hogy valaki, akinek kitûnő a szeme, ne lássa meg egyformán a kéket és vöröset, a pillangót és gilisztát. Ellentétek, az igazi, két ellensarki vég, de mindig természetes kölcsönhatásban vannak.

Kapcsolódó idézetek

1. Két világ van: az, amelyikről álmodunk, és az, amelyik a valóságban létezik. Paulo Coelho
2. A világegyetemben a legnagyobb mennyiségben előforduló két anyag a hidrogén és a hülyeség. Harlan Ellison
3. A valóság merő illúzió, bár elég makacsul tartja magát. Albert Einstein
4. Sok ember barátnak látszik - és nem az; sok ember nem látszik barátnak - és mégis az. Démokritosz
5. Ne győzködd az agyadat! A hiba a valóságban van.
6. Sokszor elmondták már, hogy nem könnyû látni annak az értékét, ami állandóan a szemünk előtt van. A távolság és a vágy kellenek hozzá. Selma Lagerlöf
7. Az egyetlen dolog, amit az emberi természetről biztosan tudunk, az, hogy változik. Oscar Wilde
8. Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek.
9. Ami az egyik embernek őrület, az a másiknak valóság. Tim Burton
10. A hamis barátok olyanok, mint az árnyékunk: miközben sétálunk a napsütésben, szorosan velünk tartanak, de azonnal elhagynak, amikor árnyékba érünk. Christian Nestell Bovee
11. Olyan vagyok, mint mindenki: úgy látom a dolgokat, ahogy szeretném, hogy történjenek, nem úgy, ahogy valójában történnek. Paulo Coelho
12. Képtelenek vagyunk együtt élni dolgokkal úgy, ahogy vannak. A vélemények fontosabbak számunkra, mint a valóságos élet, és hajlamosak vagyunk rá, hogy inkább higgyünk a szavaknak, mint a tényeknek. Carl Gustav Jung
13. Maga látja a valódi világot, és látja azt is, hogy milyen lehetne. Csak azt nem látja, amit mások látnak, az óriási szakadékot a kettő között.
14. Ilyen a világ: mindenki úgy beszél, mintha mindent tudna, és ha van merszed kérdezősködni, kiderül, hogy nem is tudnak semmit. Paulo Coelho