A nők hajszálvékony kötélen egyensúlyoznak. Prûd! Ribanc! Hárpia! Lábtörlő! A külvilág felé történő önmeghatározásunk állandó kötéltánc. Kimerítő meló. De a nők egy része olykor kap némi egérutat: egy jó kifogást, egy jó ürügyet arra, hogy őszintén elmondja, ami a szívét nyomja, hogy megbocsásson akkor is, ha tudja, hogy nem kéne (...), anélkül, hogy rásütnék a skarlát betût.