A természeti népeknél nem biológiai amortizációnak tekintik az öregedést, amivel társadalmi leértékelődés jár együtt, hanem éppen ellenkezőleg: az évek és a ráncok számának szaporodása megbecsülés- és hatalomnövelő gazdagság. A kor nem az élet egyre meredekebb és egyre síkosabb lejtője, hanem a felemelkedés természetes folyamata. A vének bölcsessége felülírja még a törzsfőnökök hatalmát is. Ám az önmagát felsőbbrendûnek képzelő, úgynevezett civilizált világ ezt az ősi törvényt erőszakosan igyekszik megcáfolni. Az öregedéssel együtt járó elmagányosodás - akárcsak a nátha vagy az influenza - az élet természetes velejárójaként, bambán akceptált népbetegségként, alattomosan befurakodott az életünkbe, és lassan teljesen átveszi a hatalmat.