Szerintem arra érdemes törekedni, hogy kezdettől fogva önmagunkat adjuk, az igazi arcunkat mutassuk a másiknak. Fenn lehet tartani persze a képmutatást egészen sokáig, míg nincsen közös lakás vagy nincsen gyerek, de mihelyst komolyra fordul a dolog, már nem tudjuk tovább viselni az álarcot, muszáj levenni. Amikor már a hétköznapi feladatokat kell megoldani, nincs helye az alakoskodásnak.