A boldog szingliség azt jelenti, hogy saját magunk miatt szeretjük az életet, azért, amit mi értünk el. Hogy nem osztjuk a kultúránk sugallta véleményt, amely szerint, ha nem vagyunk kapcsolatban, valami nincs rendjén velünk. Hogy telezabálhatjuk magunkat csokifagyival, és senkinek sem tartozunk magyarázattal, amiért elmegyünk lerészegedni a legjobb barátainkkal, vagy a sarki boltba egy üveg borért. Azt jelenti, hogy munka után jöhet a szórakozás, és mindegy, hogy délután ötkor vagy hajnali ötkor esünk haza. Hogy nem kell aggódni, ha reggel elfeküdtük a hajunkat vagy a mûszempilla az állunkra ragadt. (...) Szingliként voltam a legboldogabb, mert megértettem, hogy a boldogságom csakis rajtam múlik.