Egy barátom ezt egyszer "mentési távolságnak" nevezte - ezt az állandó kalkulációt, ami egy szülő fejében mûködik, ahogy az idő és a távolság faktorai alapján kiszámolja, meg lehetne-e menteni a gyereket a veszélyből. De eljön a pillanat, amikor szinte gombnyomásra mindannyian abbahagyjuk a fenyegető katasztrófák latolgatását, és az egészet elengedjük. Némán megegyezünk, hogy inkább követjük, és nem tőle várjuk, hogy az életképtelen biztonságunkban maradjon.