Ha a világ elérhető erőforrásait elosztanánk a nyolcmilliárd ember között, akkor mindenki megélne. Ki lennének elégítve az alapvető igények, és a természettudományos bizonyítékok erősen amellett szólnak, hogy ha az embereknek ki vannak elégítve az alapvető igényeik, és biztosak lehetnek abban, hogy ez így is marad (ami lényeges feltétel), akkor egészségesebbek és így boldogabbak is lesznek, mint a gazdag emberek. Vagyis a javak egyenlő felosztása mindenkinek jobb lenne.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot, és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma. Wass Albert
2. Soha nem lett volna szabad hátat fordítanunk a természetnek. Miért hiszünk jobban a betonban, a mûanyagban, az élettelen dolgokban? Miért fordítjuk magunk ellen az értelmünket? Sokan még mindig a mûtrágyát tartják oltárukon. Vegyszereznek, mérgeznek mindent, a haszontalannal együtt kiirtják a hasznosat, és végül persze ők is elfogyasztják a mérgeket, hiszen azok bekerülnek az ivóvízbe, az élelmiszerbe, visszajutnak hozzánk. Még ma is megtörténik, hogy némelyik tudatlan gazda macskák, madarak láttán légpuskát ragad, és tüzel. Szerencsére mind többen látják be, hogy tévúton járunk. Vavyan Fable
3. A világ jövője nem attól függ, hogy mennyire értjük, hanem, hogy mennyire tiszteljük az életet. Albert Schweitzer
4. A jövőn való rágódással nem érdemes szétrombolni a jelent. Szöllősy-Csák Gergely
5. Mindannyian csak turisták vagyunk ezen a bolygón. Senki nem él itt örökké, legfeljebb egy évszázadot maradhatunk. Így aztán, amíg itt vagyunk, jobb ha megpróbálunk értelmesen, hasznosan élni, jó szándékkal lenni egymás iránt. Akár csak néhány esztendőt, akár egy teljes évszázadot töltünk itt, igen sajnálatos és szomorú dolog lenne, ha arra fordítanánk a rendelkezésünkre álló időt, hogy rontsuk, nehezítsük egymás életét. Hogy súlyosbítsuk azokat a terheket, amelyeket a többi földlakó, emberek és állatok viselnek, hogy tönkretegyük a környezetet. Erre a kis időre legalább viseljük jól magunkat. Tendzin Gjaco
6. Rousseau megmondta, minden jó, ami a természettől jön, de megromlik az emberek kezében.
7. Okosabban kellene bánni az embereknek a természettel. Úgy, hogy minden élőlény meglelje benne a maga nyugodalmas élőhelyét. Lázár Ervin
8. Naprendszerünk ideális példája a kiegyensúlyozott kapcsolatrendszernek. Egyik bolygó sem akarja átvenni a Nap szerepét, mindegyikük hûséges marad önmaga természetéhez, mégis tökéletes összhangban mûködik a többiekkel. Egyiküknek sem kell áldozatokat hozni, nem kell megtagadnia önmagát, nem kell felemás eredménnyel kecsegtető kompromisszumokba belemenniük. Mindegyikük éppen olyan, amilyen. És az emberi kapcsolatok is éppen ilyen harmonikusak lehetnek.
9. Egy problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodásmóddal megoldani, amelyik a gubancot okozta, váltani kell, másképpen nézni, látni, csinálni a dolgokat, hogy az egyén, a társadalom, az egész bolygó súlyos bajaira sikerüljön valahogy megoldást találni. Lángh Júlia
10. A természet számomra arról a harmóniáról beszél, amire tulajdonképpen minden ember vágyik. A természet rendje jelenti azt a romlatlan világot, amelybe minden ember szeretne visszakerülni. (...) A természetben mindennek megvan a maga helye, csodálatos egyensúly ez, amit az ember csak felborítani képes. Korzenszky Richárd
11. Néhány százezer évvel ezelőtt csak állatok és növények voltak a világon, ember nem, s a rendszer tagadhatatlanul jól mûködött, még jobban, mint az emberrel együtt. De a nagy veszély abban rejlik, hogy fajunk kipusztítja magát, és még sok más élőlényt is magával ránt, és ez már erkölcstelen! Konrad Lorenz
12. Az élet arról szól, hogy túléljünk dolgokat, hogy megbecsüljük a természetet, a kedvességet és a barátságot.
13. Az ember, aki szerényen sapiensnek, bölcsnek nevezi magát, noha bolondok bolondja, képtelen korlátozni populációjának méreteit, képtelen megakadályozni a haszontalannak vagy károsnak ítélt anyagok felhalmozódását, képtelen alacsony szinten tartani az energiafelhasználását és képtelen békésen együtt élni a bioszférával, amelyből vétetett. Csányi Vilmos
14. A Földön az emberek a "szemet szemért, fogat fogért, életet az életért" elvet követik. Az egész világegyetemben tudják, hogy ez ostobaság. A földiek közül hiába jött erre rá Krisztus vagy Buddha, ha a kutyát sem érdekli... emberek, nehéz elképzelni, hogy húztátok ki idáig!