Kezdetben még nem volt semmi, csak az üresség halmaza, és annak a közepén volt egy nulla, s miután a nulla körül nem volt semmi, a nulla képes volt pörögni a saját tengelye körül, mert ha ugyanis lett volna körülötte valami, akkor erre nem lett volna képes, pörgött a nulla körbe-körbe-karikába, és pörgés közben egyszerre csak kezdett leszakadozni róla az anyag, ezekből a nulláról leszakadt anyagokból keletkezett tehát a tér, amely olyan gyorsan pörgött, mint a forgószél, majd a semmi megtelt anyaggal, így keletkeztek az elemek, és ezekből az elemekből lett az ember, akinek szintén pörgött az agya, mint a forgószél, és a fölhevült agytevékenység hatására megjelentek az ember fejében a racionális számok, az irracionális számok, a pozitív és negatív számok, és így tovább a végtelen törtekig, ez hát a világ, nem más.